GOMLABÉ LANG MITOM

                 --Bhaigeswar Pogag

 Mo:píso sok ka:nam takamsi atí komanggom atíko lukéng kaduru:ng. Édé lukéng kídardém mé:né lang mé:lenné (prolific)sin kado. Bulu Bomongsok ka:nam takamdém mé:len-ge:la adgabla lé:namko ido. Émpila bulum gomlab agomlo mitom émna ludo. Mitom kídaré bíkké adman kídardokki kéba:lok lékorém ainé bélamkokki kordopé lubodo. Mitom ké kolomlo réngamém ainé bélamki kobornané légí-légangé bojeko du:ng.Kapé ém-yemílo mitom bí:gom kébang ara:ngí:lok símínko. Émpila réngam légapé alla kéba: rébadbonamdé bíkkí gerpéru:nam agerko émna mé:supé idag. Mitomé gomlablok alamém kébang ara:ngílok pa:do. Réngamké yelod daglod kídarí:dém mitomé kébang ara:do aiyompé alla lusarbodo.Bulu réngam ara:lo du:né ngasod kídardém gompir gompirro:pé ri:ngkumla gomyarpé addo.Édé gomyar kídardém alangkadopé moinsugela réngam ara:lo:pé tolennígdo. Édé gomyar kídardo kébangké turnam ngi:tom a:bang odokké do:yi do:moé du:do. Mitom ké adman do:ying do:mo kídardé longékolo bottané aman kísapé idoku.Mitom buluké mé:lenna adman yelam kumli: do:ying kídardé:lang  kéba:lok yelam kumli:  do:ying dé akammínsumang.Annyi:pagdokké dumsígé angumínsudag.Émdaggom mitom kídaré kéba:lang mé:lennam do:ying kídardokki ainé ainé agomém alla réngamém ainé bédangém léngkabopé mé:la agerém gerdag. Édé ager kídardok léga:pé mitom kídaré aíké mé:po mé:dírém mépaksupénampé idag.Léko léko ngasot ara:ngídokki kolom mimagémsin mopénampé idag. Akke mitomém mi:rug rugné abbuk tu:ngkannasin aimané lamtélo:pé gímodag.

Mitom akke aíké aminki jugko lé:ngkansuladag.Édé aí aíké jugém lukansudag. Po:pé gomlab labma:nam jukkosin dungai. Édé adí:do tani:é su:pak ké juksok kísapé adgéngé:lang potiné kamangai.Odolo bulu nappa nappangki a:bang do:yingém lubomsula dungngai.Édégom gomlabí:koai émna lupé ilado. Nappa:lok lubomna du:nam gomlab kídardém luko sahityo émna ludo.Popé Mising agomsi:gom luko sahityo pila dungngai. 1915 takkí dokké aso aso:pé adnampé irop sa:la siloké Ruman abíg ki alla Mising Gomlabém lablento. Su Mising agomsé:gom adman agompé ikabo.

Ngoluk Bha:rot amo:so Bhed,Puran,Uponishod,Ramayan ,Mohabha:rot lang Ogni puran kídaro:dém Bha:rot sok gomlabé émna mé:dungai.Édémpiné yelam-kumli: potin kídar kídardém gomlabé émna takamé mé:dungai.Ba:n,Bhobobhibuti,Kalidas,Byas,Balmiki bulukém piné botta bottané mitom kídaré angu angu ju:gdo angu angu yelam potiném allenboka.Bulu takamdé bojeya:p Songostkrit gomlab ki gomlabém lablenka.Bulu édé gomlab kídardokki kébangéng ainé bélamki dakor kordopé luyir dungngai.Buluké ju:gdok me:lado Bhaokti ju:g émna ju:d ako lenkang.Édé ju:gdo:gom réngam ainam légapé édé adídok mitom kídaré ainé gomlabém lapka.Édé ju:gdém Bhokti andulon émnasin kindag. Édé bhokti andulondo ngoluk Asom sok Asomiya bhokti andulondo Shri Shri Songkor Debh lang Madhob Debh bínyik aminém lukanna:dag.

Songostkrit agom gomlablo bojeya:pé Bharotiyo niti niyomém ad-ya:dungai.Émpila Bha:rotiyo gomlab kídardém adhyamik odokké rohosyobad émna ludungai. Bha:rotiyo mitom kídaré popékéboi amo:sok ainam léga:pé ngasod kídarém ainé bélamki gíbola kébangém ngansa:bonam dakorém sigbola dung.Sim si:roké mitom kídaré aku adman kídar démpéyam gomnupé adnamém aipé mé:ya:dag.Ngolu Mising agom gomlabsé bojeko akuma:la aku do:yingém bojeko pa:mang.Odokké do:ying do:mo adnémsin oi: lekeo:ki kíngabla:dag. Émdaggom sim sí:ro Mising agom gomlabémsin labboné asutko lesa:du:bong. Mitomé aíké atsunam kídardém sékké légapé ,kapila addun émna léko tausupé idag.Bulu porinné kídardé okodém porila aipé mé:dang émdém ka:la addo. Mitomké adman kídardé éddíko aiding odokké éddíko aiman édém poriné réngamé:pak kindag. Mitom kídarém kébangé mé:jub mé:labné kinji kin-labné tani:é émna mé:do.Émpila bulum budhijibi émna ludo.Bulu oko légalok oko  légapé ad-yeji édém aiyompé mé:ngku kangkur gé:lampak addo. Mitom kídaré oko ko mé:len doji édé atí kídardé pédong okampé bík kolom tu:bído olendo asi Korong kísapé bíllendo. Kapé mukkangé pédong opé émna yi:nggo:la du:doji édémípé mitom ké asinlosin mé:lennam agom kídardém jiklenma: takamé mukkangídémpé yinggo:la du:dag. Mitom ké adman kídardém poriné takamé mépaklama:pé pori tíla du:lídopé addag. É mitom ké bottané amané.

Gomlab – dírbí  lang mimong takamlo mitom ké bottan ager dung.Bulu buluké adman kídar dokki aíém mo:píso kangkinsula dag odokké buluké adman potin kídardokki bottané amanémsin pa:ladag.Akke mitomé aíké aminki jukko émna léngkansuladag.Kalidas,Tulsi,Shri Shri Songkor Debh,Madhob Debh Shekpiyer,Premsond,Lakshminath Bejborua,Bishnu Rabha bulukémpinémitomé  bojeko aíké ju:g bélamém sikkan sula dung.Buluké amin takamlo buluké ju:gém kangkisuladag.

Yunan bok mitomé gomlabém labné Homar bí 13 otabdi do mo:pí so Yunan agom gomlabém odokké dírbí dírlabém mo:písok ami:yé kindopé adgabla lé:bi:tung.Édémípé Urdulok mitom Mirja Galib ké Sahiriém se:ko kinman?Galib bí 19 otabdidok réngamké milam,murkong ili:,yelam kumli: kídardém adgabla lé:bitung.Émpila Galibmé urdu gomlab lok pebe:é émna luladag.

Ru:j agom gomlab lok mitom Meksim Gorki ké gomlab labnamém mo:písok tani: takamé silo kindag.Bí buluké amo:bok édé adí:dok kébang ké ngapí ngasot,pagbo paknépé inam atí ngasot kídardém bike gomlablo aiyompé atkantung.Bík adnam ki buluké mimong kídardo ainé bélamém pa:la réngamé ré:batkang. Mitom ké adnam gpomlab kídardé kébangképé arssé.Mo:píso silo:pé éddíko botta bottané mimagém motoji édé mimag kídardo gomlabé bottané agerém gertung.Mitom ké kolom tu:bídok bíllen siyaidé réngam ngasodé ainé bélam sígkanboladag.

Ngoluk bha:rot amo:sim sadín bonam légapé bojeko mimagém réngamé moto.Édé mimagdém gibed bonam légapé gomlabé bojeko ager gertung.Mitom kídardé takamém mibo tani:ém ménbokunam légapé gomsar, mé:tom do:sog-do:yar alla lérékpé lendo lubodungai. Kin-génam Hindi mitom Premsondbí sémpé agomko attung-“Gomlabé ngoluké turnamsém ainé bélamko  odokké kangkanbodag.”Songostkrit mitom kidarété ludag-“oko adnam do réngam manggom kéba:lok légapé ainam do:yingé du:doji édépak gomlabé.”Mitom ké adnam gomsar do:ying do:mo takamé kéba:lok aimané ager kídardém sutkan bido.Édé aimané ager kídardém réngamé moin-mojosula me:lampé ainé réngampé idoku.Odokké mo:písok ainé opínpé kangkinsulado.Mé:pénamdé sim si:ro internet-mobile phun lenna lusar lutad odokké potin alla opínsém rébad bonam agomko mé:né aso asopé yokla gídung.Sé opínsok légapé anyi:pénam agomé.Sim si:ro tani:é amíl-murkong lédulo:pak duggo:la dung.Aíké opínsok do:yingém sé:kosin mé:nané ayirém pa:mang.Amo:so agom gomlapsi tani:ké yenam dagnamsok obhyota-dírbí dírlablok mépakla:ma:nam abékko.Sém ngolu mitpansula oko bédalo:pé gídu:song lulasumang.Supaksin réngamsok légapé mé:né mitomé kama:pimang.Bulum gerdum modumsuné kama:la gerpénamdémsin germa:pé dungkupénampé idag.Mising réngam araso Mising légapé gerné dung émlamín silo Mising agomsé Mising réngam araso turra dung.Supaksin bojeko ayirdu:da takamé lérékpé lenna ager germílo Mising opínsi mo:písok bottané réngamko émna takamé kin-ye.Ékéma:mílo Mising opinse mo:písokké longékolo yokpak-ye.

MISING AGOMLO MIBO ABÍG

                                          ----Bhaigeswar Pagag

Agomé réngamké bottané amanko.Agomki réngamé aíké asin mé:namdém lusarsunado.Émpila réngam ako turradu:pé agomém lagidag.Réngam ako turra du:pé agomém turmola lé:péru:ng idag.Agom kamamílo amo:sok turra du:né tani:é émna amme kinnamang.Émpila opín ako turra du:pé agomém anka:la manggom agom bé:lé:ngém lang  agom boigyanik kídaré potin kísapé adgabla mé:do.Édé adgabnam agom kídardé yogdogom kéba:ngé malen la:dakku.Adgabla lé:mamílo édé opíndé amo:sokké yokpado.Émkunamé agomsém tumopé:rung idag.

Ngoluk Mising agom si:gom sé mo:písok angu angu turra du:né agom arangí: dok ako.Mising réngam si:gom turra du:né aíké agom dírbí kasuné opínko.Ngoluk bha:rot amo:so odokké Purba:nsol mimong kídarso bojekoTurné agomé dung. Édé agom ara:ngí:dok Mising agomsi:m gom Asom-Orunasol mimong anyi:so bojeko turra du:né agomko.Misingé oko agomdém lugabbola du:ji, édé agomdém Mising agomé émna ludo.Bojeyang Purba:nsolsok turra du:né agom kídardé Tibot-Bormi agom pe:le:lokké.Mising agomsi:gom Tirbot-Bormi agom pe:le: lokké North-Assam branch language ope: olung lokké lenné.Mising agom lo gésu gélak né agom pe:le: é:sin Orunasol mimolo dung.Édé bul:lu sémpé –Adi(Pa:si,Pa:dam,Minyong,Asing ,Mílang,KarkoSimong kídarsi) Galong (Galo,Bori,Bokar,Palibo,Libo,Komkar kídarsi) Nyishing(Bangni,Solung,Na-TaginTagin,Hilmiri Kídarsi) si: lang Apatani: opín kídarsi.Agom leme: sígla agom kídarém makumné migom kídaré Mising agom sim sémpé orpan sutung –

Mising agom sé boje ko mirém rémmé agomkai.Sé agom sokkésin aíké abígé du:su dungai émn ta:to-ya:yo buluké nappa nappa:lokki lubom sula du:nam do:yi do:mo nénam-po:nung lang a:ba:lo pa:dag.Émdaggom Misingké abígé kasumang.Misingém ru:né pí:né bí Mising abígém suktamlo adbi:tungai ,édé abígdém oyi:pé ké:la dopakto émna ludo.Éddíko arrosong sé:koté lugabla lulamang.Silo mélo Misingé aíké do:yi do:moém Roman abígém moin mojosula alla dung.Roman abíksém la:ma:ngo:dapé Mising agom do:yingém Asomiya abíkki ako anyiko Mising légapé Mising potiném alla dungai.Popé Po:sum Sunaram Panyang kotokibí “MIRI DUWAN”(1915),Dr.Numol Sondro Pe:gu “MISING ABíG”(1956), Komol Sondro Pa:dun “MISING PATH” , Bibhison Pe:gu “MIRI DUWAN BA MISING AGOM”(1963) do atka.Asomiya abíkki addak popébo Mising agomsém anka:lakang kídopé Britijjé Bharotso migom dola dudo dém bo,édé ayirdok Sodiya du:la migom ager gerra du:né Je.Eph Nidham bí 1886 takkído Roman abíkki“OUT LINE GRAMMAR OF THE SHAIYANG MIRI LANGUAGE”émna Mising agomki Mising Gomlamko atka.Édé poptin dém Misinglok lenpo:pagné Gomlam potiné émna ludo.Nidham migommé Mí:jum migom émna sin kindo.Édé potin dokki Mising agom sokké aríngé rí:len kang émna lupé ido.SiloMising agomsémAsom migomé mimosok Mising du:téng do:lung kídarro pobuk iskullo poraidopé 1985 takkídokké tolíktung.

Mising agomlo gombug adud:-Gombug makunné odokké anka:la ka:né kídaré Mising nappalo buglenné gombug adudém 29 ko émna ludung. Odok 14 ko Gomugé odokké 15 ko Mukténgé émna balen tung.

Gomug adudu (swara dhvani):-Mising agomlo Gomug adudém 7ko mugdé:pé odokké 7ko Mugyarpé pa:dag.Gomuk kídardé ami:ké adudém jonsuma:pé aíé atékpé buglen sudag.Andé:pé buglenné gomug kídardém Mugdéng odokké ayarpé buglenné gomug kídardém Mugyaré émna ludo.Mising agom lo Mugyardém (:) sé si:n sém ilíkla lukanna do.Émpila Mugyarém mílosé si:n sém kindo.Gomuk kídardok 4ko kéréng(sporko)-I,I:, E, E:  , 4ko Lamku gomugé.Édé bulusé– U, U: ,O, O: ,4ko Ki:ni gomugé –É, É: ,Í ,Í: ,2ko Ki:ni: kéíg gomugé édé bulu –A , A: sé bulu. 14 ko du:né gomug ara:dok–U ,U: , O , O: sé ba:pi:sé Léríng (mulio/kunjit) odokké angu 10 dém (O:kunjit/omuliyo) émna ludo.Mising gomug lo pa:nam“É”lang“Í”abíg ba:nyisim angu agomlo pa:mang.Sém Tani: group lok agom kídarro:lo pa:dag.Tani: group émna luyemílo Abotani: ké ommangé émna tosuné –Adi-Mising,Apatani:,Nyising, Tagin,Galo,HillsMiri kídarsém lupé idag.

Mising agomlo Mukténg adud (benjan dhani):-Mising agomlo 15 ko mukténgé dung.Odok 6ko Tíjet adud manggom potob abígé-P,T,K lang B,D,G ,8ko yebung adud manggom  mukténgé-M,N,NG,NY,1ko Lamku-L,1ko jinnam-R,2ko Guné-S,J odokké 2ko gomtung mukténgé-y lang w dé.H abíg dém tani: aminlo: lang du:téng amino ilígdag.léko léko mibo agomlok gompirém adgom sém addo.

Gompir ri:pumnam:-Mising agomlo gompir ri:pumnam ager sé:gom aíké angu ru:pé dumsígé du:sudung.Gompum ri:pumnam niyomé Mising agomlo 5kopé ngolu lu:ladag.Édé bulu sémpé –

1.Líkset gompum (Affixation) 2. Lupemsunam(Reduplication) 3.Lígbu:sunam(Blending) 4.Kumrí gompum(Compounding) 5.Língngu: nam(Conversion)

1.Líksetgompum (Affixation):-Abig banyi:ko kané gompir kídardém me:lamké du:né abíg ba:nyi: dokki anupé lenné gompirdém lupumsula ludo.édébulusémpé –

(k)Abig ba:nyi:né gompir “ongo”dok me:lamké “ngo” ngo dok kilenné gompir – Ngomuk,Ngopa,Ngobí,Ngosong,Ngosan,Ngosik kídarsé.

(g) “Símín” gompirsokdu:pone “Si” abíg dokki anupé lenkuné gompir –

Situm,Sira,Sisug,Sibe:,Simnyo,Sité,Sidum kídarsi.

(Ng)Péttang gompir dok lenponé abíg “Pé” dokki lenné anu gompir kídardé sébulu –Pébe,péjab,Pékam,Pésin,Péríg,Pépu,Pégang,Pémi kídarsé.

(S) “Pérog” gompir dok lédulo du:né”Rog” abíg dokki lenné anu gompir –Rogné,Rokpo,Rogpí,Rokki,Rogbad,Rokpan kídasé.

(j) “Alé” gompir dokki me:lamké “Lé” abíg ba:nyi:sém du:podopé ilíkmílo anupé ngompiré lendo.Édé bulu sémpé –Léke:,Lépo,Lébíng,Lésin,Lékit,Létag,Léyuk, Kídarsé.

(ny) “Alag” gompirdok me:lamké “Lag” abíg dokki anupé lenné gompiré sémpé –Lakke:,Laksin,Lagdu,Lagbíng,Lagbíng,lagmíd kídarsé.

2.Lupemsunam (Reduplication):-Lupumsula lunam ager sigom Mising agomlok dírbírko.Néríng gompir manggom gomtung anyi:ko lupemsula ludolo anupé gompiré lendo.Édé bulu Sémpé –

(k) Lí (Lí:né) + jíg(unjíg) =Lí:jík>Lí:jíg-jíg

M- Mo+pen+mo+ren =Mopen-moren

K-Ka:+mi: =Ka:mi>Ka:mi: - ka:mi ,

O- O+sug =OsugO+re: >Osug+Ore: =Osug-Ore:

Sémpé gomtung ba:nyiko lupemsula ludagém asutko totédnam légapé(-) pi:risém adlígdo.

3. Lu:lusulalunam gompir (Blending):-Lu:lusula lunam gompirlo Mising abíg niyomlo ba:nyi:ko abíg kané gompirdém addodo,du:pone manggom me:lamdo du:né abíg anyidokki ri:pumsula anupé gompirém addo.

(k) “Símín” lang “Péttang” nébo sigla addo do gompirém nyonbu:sula atpé ido.Édé bulu sémpé –Nébo sigdo do Milbong lukanpé Bo

(g)Tani: manggom Símín-Péttang alé alag,Amírrok atí lukanna lulu:sula ludolo gompirém anupé lenkuné gompirlo addo do sémpé addo–Alé+Amíd=Lémíd ,Alag + amid = lagmíd kísapé.

4.Kumrígompir (Compounding):-Gompir akondém gompir akondo gompumsula addo do anupé lenné gompir dém Mising agom gomlablo me:lamké atkannam bém pé addo.Angu angu lukéng kané gompir kidardém gompirrolo adnamdém gompumsunam dém Kumrí gompir émna ludo.Édé gompir kídardém sémpé addo.Aríg+Ísíng=Aríg-Ísíng,Ísíng+Ílíng=Ísíng-Ílíng,Pédong+Ésar=Pédong-Ésar.

5.Língngu:nam gompir (Conversion) Mising agomlo léko léko angu angupé gombugém ludolo lukéng kídardok lukéngé angu angu dag.Édém gomyarlo ludolopak gompirdok lukéng dém kina dakku.Édé gompir kídardém lukéng kadopé atpé kéra:do: manggom me:lamdo atud,Líkset atí ri:pumsula addo.Sémpé Mising agomlo bojeko niyomé dung.Sé niyom kídar sim aiyompé an-ka:la ka:mamílo tayé tayédokki ka:mílo ara:dok lukéng kídardém lugabla:mang.Ngo so asudau:ko lusék lurékla gompir gomnyiko Mising abíg léga:dém atkítung.Me:lampé ayirko pa:mílo asutko adjaryeku.Sok me:lamso ngo Mising abíg légapé luker kernam légapé takam agom mé:bone lo:pé kumpasula lupangko lukítung.Mising agomsém aiyompé porika- nirika mola adídu:dakso mo:sima:mílo me:lampé ngasodé lenpéké.Édémpila ngolu sí:sang sí:togé lérékpé lenna agomsim narépé adnamko ipérungiye.

Mising abíksém akke mibo abíkpé mé:ladung.Supaksin sé abíksém Mising abígé émna mé:sumané tani:ékké:sin dung.Émpla Silo ngasodé lenpé idung.Mising abígém ba:nyikopé Mising agomso ka:pa:dung. Sé bottané ngasotpé ipé émna lending.Édéngasoddé Mumbaibok ké Mising abíglang Asom mimosokké adbomsula du:nama bígkídarsi.Sém agom kébangé ajjau:né do:yingé émna mé:mapé lomdanna ru:suko itoka émna kumlígdung.Mising agomsé sék kai ané abuké ompotimang.Sé to:dí to:dílokké ta:to –ya: buluké lusi:bomna lé:bi:nam réngamsok ompotié.Sém ako anyikoném aíké ompotiémpé mé:ngkam mé:ngkampé adjok adrok bomna gí:tu: jiko: dope adbom dung.Sém ka:la amme Mising agomsém research mokolo ngasodye.Sé agersém ngolu na:répé gerbipémílopak odokké Mising abígsém aíké émna mé:sumílopak Mising agom sé pu:po – jarpoye.

Ka:yirsunanépotin:-

1.S.KChetarji, linguistic servey of India: language &script,The cultural heritage of India,Vol.I,reprint 1970 CAlcutta,pp45-64.

2.Mising Gomlam,Prof.NahendroPa:dun

3.AsomorBhasha, Dr.Bhimkanto Borua,Dibrugarh,2003,p-91-92.

4.Luseggomlam, JugesorNoro,Bapusola,Majuli,Jorhat.

MISING AGOMLO MIBO ABÍG

Agomé réngamké bottané amanko.Agomki réngamé aíké asin mé:namdém lusarsunado.Émpila réngam ako turradu:pé agomém lagidag.Réngam ako turra du:pé agomém turmola lé:péru:ng idag.Agom kamamílo amo:sok turra du:né tani:é émna amme kinnamang.Émpila opín ako turra du:pé agomém anka:la manggom agom bé:lé:ngém lang  agom boigyanik kídaré potin kísapé adgabla mé:do.Édé adgabnam agom kídardé yogdogom kéba:ngé malen la:dakku.Adgabla lé:mamílo édé opíndé amo:sokké yokpado.Émkunamé agomsém tumopé:rung idag.

Ngoluk Mising agom si:gom sé mo:písok angu angu turra du:né agom arangí: dok ako.Mising réngam si:gom turra du:né aíké agom dírbí kasuné opínko.Ngoluk bha:rot amo:so odokké Purba:nsol mimong kídarso bojekoTurné agomé dung. Édé agom ara:ngí:dok Mising agomsi:m gom Asom-Orunasol mimong anyi:so bojeko turra du:né agomko.Misingé oko agomdém lugabbola du:ji, édé agomdém Mising agomé émna ludo.Bojeyang Purba:nsolsok turra du:né agom kídardé Tirbot-Bormi agom pe:le:lokké.Mising agomsi:gom Tirbot-Bormi agom pe:le: lokké North-Assam branch language ope: olung lokké lenné.Mising agom lo gésu gélak né agom pe:le: é:sin Orunasol mimolo dung.Édé bul:lu sémpé –Adi(Pa:si,Pa:dam,Minyong,Asing ,Mílang,KarkoSimong kídarsi) Galong (Galo,Bori,Bokar,Palibo,Libo,Komkar kídarsi) Nyishing(Bangni,Solung,Na-TaginTagin,Hilmiri Kídarsi) si: lang Apatani: opín kídarsi.Agom leme: sígla agom kídarém makumné migom kídaré Mising agom sim sémpé orpan sutung –

Mising agom sé boje ko mirém rémmé agomkai.Sé agom sokkésin aíké abígé du:su dungai émn ta:to-ya:yo buluké nappa nappa:lokki lubom sula du:nam do:yi do:mo nénam-po:nung lang a:ba:lo pa:dag.Émdaggom Misingké abígé kasumang.Misingém ru:né pí:né bí Mising abígém suktamlo adbi:tungai ,édé abígdém oyi:pé ké:la dopakto émna ludo.Éddíko arrosong sé:koté lugabla lulamang.Silo mélo Misingé aíké do:yi do:moém Roman abígém moin mojosula alla dung.Roman abíksém la:ma:ngo:dapé Mising agom do:yingém Asomiya abíkki ako anyiko Mising légapé Mising potiném alla dungai.Popé Po:sum Sunaram Panyang kotokibí “MIRI DUWAN”(1915),Dr.Numol Sondro Pe:gu “MISING ABíG”(1956),Komol Sondro Pa:dun “MISING PATH” ,Bibhison Pe:gu “MIRI DUWAN BA MISING AGOM”(1963) do atka.Asomiya abíkki addak popébo Mising agomsém anka:lakang kídopé Britijjé Bharotso migom dola dudo dém bo,édé ayirdok Sodiya du:la migom ager gerra du:né Je.Eph Nidham bí 1886 takkído Roman abíkki“OUTH LINE GRAMMER OF THE SHAIYANGMIRI LANGUAGE”émna Mising agomki Mising Gomlamko atka.Édé poptin dém Misinglok lenpo:pagné Gomlam potiné émna ludo.Nidham migommé Mí:jum migom émna sin kindo.Édé potin dokki Mising agom sokké aríngé rí:len kang émna lupé ido.SiloMising agomsémAsom migomé mimosok Mising du:téng do:lung kídarro pobuk iskullo poraidopé 1985 takkídokké tolíktung.

Mising agomlo gombug adud:-Gombug makunné odokké anka:la ka:né kídaré Mising nappalo buglenné gombug adudém 29 ko émna ludung. Odok 14 ko Gomugé odokké 15 ko Mukténgé émna balen tung.

Gomug adudu (swara dhvani):-Mising agomlo Gomug adudém 7ko mugdé:pé odokké 7ko Mugyarpé pa:dag.Gomuk kídardé ami:ké adudém jonsuma:pé aíé atékpé buglen sudag.Andé:pé buglenné gomug kídardém Mugdéng odokké ayarpé buglenné gomug kídardém Mugyaré émna ludo.Mising agom lo Mugyardém (:) sé si:n sém ilíkla lukanna do.Émpila Mugyarém mílosé si:n sém kindo.Gomuk kídardok 4ko kéréng(sporko)-I,I:, E, E:  , 4ko Lamku gomugé.Édé bulusé– U, U: ,O, O: ,4ko Ki:ni gomugé –É, É: ,Í ,Í: ,2ko Ki:ni: kéíg gomugé édé bulu –A , A: sé bulu. 14 ko du:né gomug ara:dok–U ,U: , O , O: sé ba:pi:sé Léríng (mulio/kunjit) odokké angu 10 dém (O:kunjit/omuliyo) émna ludo.Mising gomug lo pa:nam“É”lang“Í”abíg ba:nyisim angu agomlo pa:mang.Sém Tani: group lok agom kídarro:lo pa:dag.Tani: group émna luyemílo Abotani: ké ommangé émna tosuné –Adi-Mising,Apatani:,Nyising, Tagin,Galo,HillsMiri kídarsém lupé idag.

Mising agomlo Mukténg adud (benjan dhani):-Mising agomlo 15 ko mukténgé dung.Odok 6ko Tíjet adud manggom potob abígé-P,T,K lang B,D,G ,8ko yebung adud manggom  mukténgé-M,N,NG,NY,1ko Lamku-L,1ko jinnam-R,2ko Guné-S,J odokké 2ko gomtung mukténgé-y lang w dé.H abíg dém tani: aminlo: lang du:téng amino ilígdag.léko léko mibo agomlok gompirém adgom sém addo.

Gompir ri:pumnam:-Mising agomlo gompir ri:pumnam ager sé:gom aíké angu ru:pé dumsígé du:sudung.Gompum ri:pumnam niyomé Mising agomlo 5kopé ngolu lu:ladag.Édé bulu sémpé –

1.Líkset gompum(Affixation) 2. Lupemsunam(Reduplication) 3.Lígbu:sunam(Blending) 4.Kumrí gompum(Compounding) 5.Língngu: nam(Conversion)

1.Líksetgompum:-Abig banyi:ko kané gompir kídardém me:lamké du:né abíg ba:nyi: dokki anupé lenné gompirdém lupumsula ludo.édébulusémpé –

(k)Abig ba:nyi:né gompir “ongo”dok me:lamké “ngo” ngo dok kilenné gompir – Ngomuk,Ngopa,Ngobí,Ngosong,Ngosan,Ngosik kídarsé.

(g) “Símín” gompirsokdu:pone “Si” abíg dokki anupé lenkuné gompir –

Situm,Sira,Sisug,Sibe:,Simnyo,Sité,Sidum kídarsi.

(Ng)Péttang gompir dok lenponé abíg “Pé” dokki lenné anu gompir kídardé sébulu –Pébe,péjab,Pékam,Pésin,Péríg,Pépu,Pégang,Pémi kídarsé.

(S) “Pérog” gompir dok lédulo du:né”Rog” abíg dokki lenné anu gompir –Rogné,Rokpo,Rogpí,Rokki,Rogbad,Rokpan kídasé.

(j) “Alé” gompir dokki me:lamké “Lé” abíg ba:nyi:sém du:podopé ilíkmílo anupé ngompiré lendo.Édé bulu sémpé –Léke:,Lépo,Lébíng,Lésin,Lékit,Létag,Léyuk, Kídarsé.

(ny) “Alag” gompirdok me:lamké “Lag” abíg dokki anupé lenné gompiré sémpé –Lakke:,Laksin,Lagdu,Lagbíng,Lagbíng,lagmíd kídarsé.

2.Lupemsunam(Reduplication):-Lupumsula lunam ager sigom Mising agomlok dírbírko.Néríng gompir manggom gomtung anyi:ko lupemsula ludolo anupé gompiré lendo.Édé bulu Sémpé –

(k) Lí (Lí:né) + jíg(unjíg) =Lí:jík>Lí:jíg-jíg

M- Mo+pen+mo+ren =Mopen-moren

K-Ka:+mi: =Ka:mi>Ka:mi: - ka:mi ,

O- O+sug =OsugO+re: >Osug+Ore: =Osug-Ore:

Sémpé gomtung ba:nyiko lupemsula ludagém asutko totédnam légapé(-) pi:risém adlígdo.

3. Lu:lusulalunam gompir(Blending):-Lu:lusula lunam gompirlo Mising abíg niyomlo ba:nyi:ko abíg kané gompirdém addodo,du:pone manggom me:lamdo du:né abíg anyidokki ri:pumsula anupé gompirém addo.

(k) “Símín” lang “Péttang” nébo sigla addo do gompirém nyonbu:sula atpé ido.Édé bulu sémpé –Nébo sigdo do Milbong lukanpé Bo

(g)Tani: manggom Símín-Péttang alé alag,Amírrok atí lukanna lulu:sula ludolo gompirém anupé lenkuné gompirlo addo do sémpé addo–Alé+Amíd=Lémíd ,Alag + amid = lagmíd kísapé.

4.Kumrígompir(Compounding):-Gompir akondém gompir akondo gompumsula addo do anupé lenné gompir dém Mising agom gomlablo me:lamké atkannam bém pé addo.Angu angu lukéng kané gompir kidardém gompirrolo adnamdém gompumsunam dém Kumrí gompir émna ludo.Édé gompir kídardém sémpé addo.Aríg+Ísíng=Aríg-Ísíng,Ísíng+Ílíng=Ísíng-Ílíng,Pédong+Ésar=Pédong-Ésar.

5.Língngu:nam gompir(Conversion) Mising agomlo léko léko angu angupé gombugém ludolo lukéng kídardok lukéngé angu angu dag.Édém gomyarlo ludolopak gompirdok lukéng dém kina dakku.Édé gompir kídardém lukéng kadopé atpé kéra:do: manggom me:lamdo atud,Líkset atí ri:pumsula addo.Sémpé Mising agomlo bojeko niyomé dung.Sé niyom kídar sim aiyompé an-ka:la ka:mamílo tayé tayédokki ka:mílo ara:dok lukéng kídardém lugabla:mang.Ngo so asudau:ko lusék lurékla gompir gomnyiko Mising abíg léga:dém atkítung.Me:lampé ayirko pa:mílo asutko adjaryeku.Sok me:lamso ngo Mising abíg légapé luker kernam légapé takam agom mé:bone lo:pé kumpasula lupangko lukítung.Mising agomsém aiyompé porika- nirika mola adídu:dakso mo:sima:mílo me:lampé ngasodé lenpéké.Édémpila ngolu sí:sang sí:togé lérékpé lenna agomsim narépé adnamko ipérungiye.Mising abíksém akke mibo abíkpé mé:ladung.Supaksin sé abíksém Mising abígé émna mé:sumané tani:ékké:sin dung.Émpla Silo ngasodé lenpé idung.Mising abígém ba:nyikopé Mising agomso ka:pa:dung. Sé bottané ngasotpé ipé émna lending.Édéngasoddé Mumbaibok ké Mising abíglang Asom mimosokké adbomsula du:nama bígkídarsi.Sém agom kébangé ajjau:né do:yingé émna mé:mapé lomdanna ru:suko itoka émna kumlígdung.Mising agomsé sék kai ané abuké ompotimang.Sé to:dí to:dílokké ta:to –ya: buluké lusi:bomna lé:bi:nam réngamsok ompotié.Sém ako anyikoném aíké ompotiémpé mé:ngkam mé:ngkampé adjok adrok bomna gí:tu: jiko: dope adbom dung.Sém ka:la amme Mising agomsém research mokolo ngasodye.Sé agersém ngolu na:répé gerbipémílopak odokké Mising abígsém aíké émna mé:sumílopak Mising agom sé pu:po – jarpoye.

Ka:yirsunanépotin:-

1.S.KChetarji, linguistic servey of India: language &script,The cultural herirage of India,Vol.I,reprint 1970 culcutta,pp45-64.

2.MisingGomlam,Prof.NahendroPa:dun

3.AsomorBhasha, Dr.Bhimkanto Borua,Dibrugarh,2003,p-91-92.

4.Luseggomlam,JugesorNoro,Bapusola,Majuli,Jorhat.

GOMLABÉ LANG NGOLU

                                                 -Bhaigesor Pogag

Songoskrit  gomlab lo gomyarko dung.Édé gomyardé sémpé-

“Sahitya,sanggi:t,kola vina,

Sakshat poshu pusso:  bhi bhishan hina: .”

Lukéngdé sémpé - gomlab,ni:tom,dírbí -dírlab kama:mílo édé réngamdém símín péttanglo luyi supé ido.Mo:píso turné ngané tabu:ngé donam tí:nam,yubnam,darnam,kirug rugnam,geta gínam atíém ido.Tani:yé kapé kísa gerdoji angu símín sili: été édémí:pé gerdo.Péi péttang-símín sira égom gomlab labdo émdaggom buluké gomlabdé:lang tani: yé labnam gomlabdé angumínsudag. Tani:yé pa:p punyo,germur ger-yang,atí momur- moyang kídardém méngkinsudag.Édé mé:nam agom kídardém réngam ara:lo léngkanpé gomlabém lappérung idag.Gomlab ki réngam arado du:né aimané ager kídardém la:pak la:do.Réngam ara:lo du:né ngasod kídardém kagoj lo: manggom atí adgéng kolo alla gomlab labboné kídaré opín dok unnoti léga:pé gomlabém labdo. Édé adman gomsar do:ying,mé:tom kídardé longékolo gomlab do:pín do:yipé agerém gerdoku.Leke lunamko dung-“ Opan yoktungé tu:yi ratpí:dag, Kolomé yoksa émpéyam rat-ya:dag.”Sé gomyarsi aipéi aropakpé kabodag.Kolom ki éddíko gera doji déddíko réngam aibonam agerém okoloksinéi gerramang.Kolomki atí gomsar,do:ying-do:mo,do:déng alla réngamém  ou:tpé ré:bad boladag.Kolom ki rupkolo du:né réngamém ruwad bédangéng léngkan bodo.Gomlabé anu anupé lenné ngasodém odokké anu science lang  Technology do:ying kídardém réngam ara:lopé boma:bido.Bha:rot amosi ami: ké kéíglo du:dom gomlabé bojeko agerém gerto.Aíké Bha:rot amo:sim mé:bone adné kídaré aíké de:ksok  légapé bojeko gomsarém alla de:ksém sadin boto.Asom andulondo:gom gomsar do:ying alla bojeko Asomsok réngamém lérékpé dagrobnam agerém gerto.Abu Mohatma Gandhi bí  de:ksok tani: kídarém léko lakkopé ager gernam légapé aíké de:klok  aí aíké agomlok de:k légapé gomsar adnamém iboka.Bíkké dagrobbonma ki silo ngolu sadin Bha:rot sok sadin tani:é ésula du:la dung.

Mé:tom adné Subhadra Kumari Suwahan bí Rani  Lakshmibai  ké botta bottané gernam ager kídardém mé:tom alla  réngamém lérékpé dagrob bodopé agerém gerdungai.Bí biké mé:tomlo de:k  mé:bonam  mé:tomém bojeko atka.

“Chhamak uthi san satawan me jo talwar purani thi,

Bundele harbulo ke muh hamse suni kahani thi

Kub larhi mardani wah to Jhansi wala rani thi.”

Mising lok Po:sum  Torun Chandra Pa:me gam bísin Yumotsula du:né Mising réngamém utroppé émna bojeko gomsarém atka.Bí yumngaksuné Misingé utropnam legapé mé:tom lang ni:tomémsin modungai.

“Dakropto dakropto Mising réngama

Nok dakorém argomé bukkomdung.”

Émna Mising ara:lo mimag lekorém koryirbodungai.Mising réngamsin ainé béda:lok dakor kornamém Asomiya gomlab ki Mising ngasodém gomsar atí ém alla  dakorém korbodungai.Bíkkémpé Bikromsing yein,Birgumoni Kagyung, Sunaram Panyang kotoki,Dr. Numal Chandra Pegu,Oi: appun Ganesh Pegu,Chandra Kanta Lachan,Muhi Chandra Miri,Saru Chandra Dole:,Po:sum Surjo Sinte:,Madam Indira Miri  odokké bulu kémpiné midum kídaré Mising réngamsok légapé bojeko gomsarém alla Mising opín ko émna Bha:rot amo:so kangkinsuboto.

Facebook lo sí:sangé la:lennam tamténg "Donsiri Donbora". Yalo: Daniel Bori

Siloké sí:sang gí:sa:né kídarégom Mising réngamsok légapé gomlabém labbola Opínsim gíbadbolaye.Po:pé aíké gomlabé kasuma:la aipé ngasod kadungai.Silo Mising gomlab légapé ngasodé ka:kuma:bo.Ngolu asin díkla opínsim turbonam léga:pé gomsar,do:ying,mé:tom do:yar,do:déngém atpé lagidag.Déma:mílo Mising réngamsi mirémné opínko émna ami: tatkolo lubisulamaye.Mising réngam ara:sok aimané koyyang kídarsim gomsar atí alla naré napu:mola ye.Kapé moimang bigné kídaré angu angu rongki yonbu:sugela kangka:no:né moimangém rong bigela kapé kangímoladakji,édémí:pé gomsar ,do:ying,mé:tom atí ki Mising gomlabém labla írga bopaye.

“kémmo okolo duji,odo ruwadé kamang,

Simangé okolo duji,édé de:gdo gomlabé kamang.”(Nibanda Amrit page-85)

Mo:pí so éddí botta bottané mimagém motoji,édé mimag takamdo gomsaré bottan agerém gertung.Dopín do:ying kídarém porila ka:mílo ngolu kabegdag.Siloké longési kompiu:tar longé émdogom ngolu gomlabém mé:pakla du:lamang.Ngolu aíké dumsigém ka:su:pé mé:mílo ngolu adman gomlabém poripéi olagiye.Sim-si:ro Mising sí:sang gí:sane kídaré amiké gomlabém labla aipé aíém ainé tani:pé kangkinsulídag.Émpigela Mising agomsém ami:ké osang anépé mé:sudag.Olendanna “NA:N” émna gognam tatponé gompirdém ngolu aíém mitpansudung.

Ngolukémpé ame: yau:né opín Bodo kídaré silo Nappalok lunam agomém Bharo:tsok anu agom pé 8 sidullo a:motubong.Su buluké agomdém i:nibarsiti lo:pé píngkabo odokké Gomlab amanémté (Sahitya Academy) pa:tobong.Mising agomsém 1985 do:bo migomé adman agompé toríksutagaboi.Odokké pobuk iskullo poraidopé tolíktung.Agom kébangété kébangém ba:tíla Mising agom gomlabém  aibonam léga:pé  ru:ségém ru:tíla dung.Kéba: ba:la:ngo: opínsém ré:badbolamang.Takamé mé:ngkinsula no -ngo émma:pé agerém gerpé lagiye.Ngolukémpé iné ame:yau:né opín  sim mo:pí lolad ka:bopé émna mé:mílo gomlab ara:ngi:dokki ainé ainé gomsarém sarpé lagiye.Gomsar atí alla Opínsém ré:badbopé lagiye.Ékíma:mílo ngolu sé mo:ro:né mo:pí ara:ngíso, longékolo  ngoluké Agom gomlabé yokpak-ye.Odo Mising opínko dungngai émna do:pín potin lo:pak ka:pa:yeku.

MISING AGOMSÉ KAPÉ PU:PO-JARPOYÉN?

                             -Bhaigeswar Pogag

Mo:píso tani: opíné akonké asin mé:namdém akoné tatkinmínsunam légapé gompirlok lupo taunamém iropto.Me:lampé édémí: agomé émna si:nkopé la:to.Nappa nappalok  to:dí to:dílokké tani: opíné lugabbomna du:nam agom kídarí:dé longékolo adnam agompé idoku.Su mo:píso bojeko turné agomé dung.Édé agom kídardok akke adgabnam agompé odokké akke nappalok lunam agomí:pila dung.Akke agomém mo:si:né kamala mo:písokké yogla gídung.Agom bogyanik kídaré akkem magaptungku odokké akkem silopésin magablangkuma:pila dung.Buluké an-go:namlo  mo:píso 6000  doksin bojeya:pé turné agomé dung émna ludung..

Mising agom ségo:m turné agom ara:ngí:dok ako.Mising  agomsim aiyompé ka:si-mosi:mamílo  longékolo sé mo:písokké yokpak-ye.Édé agomdém kinné pané abí:ya:né migang kídaré yí:ngké takkí(60 decade ) dokkébo adgabbomna lé:tung.Mising agomsém adnam agomkopé inam légapé 1968 do Guwahati Mising Kébangé bottané agerko gerropto.Édé bottané agerdém Prof.Taburam Taíd, Prof.Nahendra Pa:dun, Po:sum Brigumani Kagyung odokké Guwahati mongkelok du:né kídaré asin dígdanna édé bottané agerdém geropsa:to.

Mising agom sém anu dumsíkko séglíknam légapé 18 Appril’1972 do Dísang Mukh do Mising Agom Kébangko ba:lento.Édé longédokké silopé Mising Agom Kébangé agomsok légapé agerém gertíla dung.Édé agomdém migom lottalo abí:ya:né kídaré mimag mola, Asom migomé su pubuk iskullo bitung.Édé turné agomdé 1985 dokké  silo lo:pé 27 ko takkíé ikabo odokké murko bírígémté ba:tobo.Émdaggom Mising agomsé oji:ngo:pé ila jarsu:tíla dung.Bí ané angkédokké mo:ro:pé duglenna mo:pí lolad kanggo:sumada.

Mising midum kídaré aíém Asom-Orunasol so 12 lakh ko ngaddopé dung émna lusudunggom,Mising agomsém lunné aso aso:pé kéíkpé otokla gídung.  UNESCO lok agom makumsuné ope:dok kíkampé Mising agom sém lunné 2001 dok midum kínamdo 390,583 ko odok  língkolok kímílo 0.047% o:ngko  Bhara:t amo:so Mising agom lunné dung.Émpila bulu Mising agomsim definitely endangered language émna lupé idung.Kapé émyemílo sé agomsém ko:kangé okumno bojeko luyirsumang.Asudau:ko bottasa:mílloi ané abu kídaré aying agomém lukaibomdag.Émpila silo Mising agomsé rago kéré:lo dung.

Mising agomém kétaksula agom luné ope: - Apatani,Pa:dam,Pasi  odokké Tagin kídaré bojeko aíké agomém okumno ludak.Édémpila buluké agom kídardém Vulnerable language émna ludag.Émdaggom  aíké agomém okumno:lo bojeko ludaggom  mo:ro:lo bojeko lukko kamang.Mising agomsim asin díkla lupé mé:sumílo asutko lukko dung.Asom lang Orunaso:llo Mising agom lunné lang tatkinné bojeko dung.Émdaggom siloké sí:sang gí:sa:né anu ope:é aíké agomsim lulí:suma:né:sin bojeko dung.Sémyang bottané ngasodé anguko du:lang?

Agomé lukaisula kinnam amané.Agomém anéké odagém otélíknamang.Sém lukaisula kinsunamé.Lukanko-Ame:yau:dagdo Benggoli ko: ko Mising éra:lo du:bomílo, bí éra:dok lunam agom kídardém talla tatyirsuye odokké édé agom dokki luropsa:ye.Longékolo édé éra:dok agomí:dém bík ané agompé mé:suye.Ko:aulo mé:nggabnané oktiye bojeya:dag.Émpila agom ako turmopé mé:mílo édé agomdém takamé ko:kalokkébo lukai-pokairoppé lagiye.Ékémílo édé agomdé longékolo sipak-ye.Bhara:tsok Songoskrit agomsém ngolu lukankopé la:ladag.Sé agomsém “death language”émnasin ludung.Sé agom sém lunné su kama:pé irobdung.Sémpé ka:yemílo AGOMSÉM ARJINAM OMPOTIYÉ émna lupé ido.Agomém aiyompé mosi:ma:mílo longékolo sé mo:písokké yokpak-yeku.Kapé silo-mélo ké sí:sangé Hindi,Assamese,English,Bengali ém lukai-pokaisula kindakji édémí:pé Mising agomsimgom lukai-pokaisula kinnadag.Odok légapé silo kinné panané kídaré potin atíém Mising agomnnok bojeko  la:lentung.

Mising agomsém turmonané légapé kínggípé  agerém germa:mílo longékolo sé mo:ro:né mo:pí ara:ngísok tulangkamané rébungémpé mitpak-ye.Édémpila Mising agom sim turmopéi lagiye odokké sí:sang-sí:tok kinma:pé takamé agrém gerpé lagiye.Opín ako mo:píso turra du:pé agomé turra du:pé lagiye.Oko opíndokké agom dírbí kamaji: édé opíndém tani  mo:písok tani opíné émna tomang.Édémpiné aíké agom kasumané opíné aso aso:pé mo:písokké yokla angu opínno:pé ge:sonsudag. 

Mising agomségom Gomuk Gomlam,Do:yi-do:mo atílok bojeko mirém rémné agomko.Sém ngolu mosi:sukínma:la  oji:pé mola métung.Sé agomsém pupo-jarpo mope mé:mílo kéíkké du:né kídarbém aiyompé adjunna adjarbopé lagiye.Sé bulum pí:ra:m tímola lé:mílo Mising Agomsé oji:ngo:tíla du:ye.

1. Gomlam 2. Agom komsung 3. Gomsar 4. Do:déng 5. To:dí-yamo do:ying 6. Do:yar 7. Do:suk 8. Lusar 9. Lutad 10. Mé:tom  11. Gombug lukéng 12. Senimang  kídarsokké angu angu potin atíémsin lagidag.

Abíg:-Mising agom  sok bottapakné ngasoddé ABÍG ngasoddéai.Su édé ngasodé kakuma:bo.Su Mising abígém Ruman abíg kokki  Mising agomlo kabodopé la:lentungku. 1970 do Prof.Nahendra Pa:dun Asomiya abíkki Mising agom lo kabodopé Mising abígém allenka odokké 1971 do Prof.Taburam Taíd bí Ruman abígém Mising agomlo kabodpé moyinsula la:lentungku.Sé agersém Guwahati Mising Kébang mo:té:pé mé:no:sula bottan agerko gerra lé:bitung.Sé agersok légangé Mising réngamé “Guwahati Mising Kébangém” édílo:sin mitpansumaye.

Mising agomsém ba:pi:kokki luyitpé ido émna po:sum Oi appun Gones Pe:gu bí ludagai.Bí sémpé lutagai-“1. Mising Abíksé Ka:podag 2. Mising Agomsé Popodag 3. Mising agomsé Atpodag odokké  4. Mising agomsé tatpodag.”Bík lukamí:pé Mising abiksé atpodag odokké sé abíksoki asin mé:ngkapéi alla dag.

Gomlam:-Mising agomsokkésin agomém lunané alamé dusudung.Édém ngolu “Gomlam” émna ludo.Éddíko Mising gomlamé supé lenpé lagidaji déddíko kamanggom abor bo:rnyi:ko lendubo.Édé abor-bo:rnyi:o:dém mé:tinsula Mising agomsém ré:bad bola:maye.Kinji-kin-labné kídaré ai ainé Gomlamko allenpé lagiye odok Gomlam pí:ramém atsetsula agom sém mirémbopé lagiye.Su lo:pé lenné Mising gomlamékké ngo kéígbo atkantung.

1.       Mising Gomlam-Nahendra Pa:du

2.       Luség Gomlam-Jogyesor Noro

3.       Mising Gomlam-Nobo kumar Mili

4.       Outline grammar of the Shaiyang Miri Language-J.FNeedham

5.       Miri grammar –W.Robinson

Agom Komsung:-Agom ako turpé édé agomdokké aíké  agom komsungko kasupé ido.Édé agom komsu:dokki édé agomdém írga:monado.Agom ako mirémpé agom komsung kapérung lagiye.Mising agomké abojeko Agom komsung kamanggom abor-bonyi:kopé lensa:du:bong.Émdaggom édé abor-bornyi:o:dokki agomsém iraga:bolamang.Émpila supaksin agom komsungé Mising agomno aipé pí:ramdung.Kinné pane kídaré gompir komsungém mírém bonam légapé asin díkla pí:ram attungém atsetsunamko ipé lagiye.Ékéma:mílo Mising agomsé oji:ngo:pila jarsitíla du:ye.Kéígbé supaklo:pé lenné Agom komsungékké adkantung.

1.       A dictionary of Abor-Miri language-J.H.Lorrain

2.       Adictionary of the Mising Language-T.Taíd

3.       Mising Asomiya Abhidhan-Mg.Khogen Pegu

4.       The pronouncing Mising-English-Assamese dictionary-Mg.Jitmal Dole:

5.       Mising Gompir komsung-T.Taíd

Agom Paríng :-Mo:písok appíng agom lokké aí aíké agom paríngém rí:mopé agom paríng kané potinko lagidag.Agom paríng kama:mílo agomlok aríngé rí:la:mang.Émpila Agom Paríng kané potinkosin lagido.Supakpé Mising agomno ainé agom paring kané potinko ka:pa:ma:ng.Sé:gom bottané pí:ra:mko.

Gombug lukéng :-Agom takamnokké gombug lukéng kané potinko du:pé lagido.Gombug lukéng potin dokki bojeko addagém lenné ngasodém la:pakla:dag.Odokki Gombugém bérékpé alladag.MAK ké la:lennam Gombug lukéng kané potiné:té bojemang.Sé pí:ramsém kinji:né kídaré atsetkupé lagiye.

Lusar :-Appíng agomno aí aíké lusar potiné dusudag.Mising agomnosin lusar kasupé ido.Mising agomno bojeko lusar potiné:té lenmapimang.Émdaggom édé lusar kídardém poriné aiyompé boríksuma:la , len-yartíla du:mang.Mising agomlok lenponga:rné lusardok aminém “MIRO –MIGOL” émtungai.Édém 1961 takkído Prof.Taburam Taíd bí nébí:pé du:la la:lenboka.Odokké silo lo:pé bangkí bangkí du:té:lokké lentíla dunggom atí atí ngasotki turyarra du:lama:pé idag.Supakpé “AJON” émnam lusar aborongko Jorhat Moke:lokké le-yartíla dung émna kinnadung..

Lutad :-Mo:píso agom ako turpé bojeko attarém lagidag.Édé attar kídardok ako pí:ra:mmílo agomété pí:ramdag.lukanko-Oyi:lo kapé alo pí:rammílo ngammaji édémípé agom lo:sin lutad aborko kamamílo agomété pí:ramé.Mising agomloksin lutadé lemma:pimang.Silo lo:pé Mising agomnok bojeko lutadé lenkabo.Émdaggom édé lutad kídardém bangkí bangkí ngasotki len-yarmo:lama:pé ila,  su Mising lutadé aborkosin katokumang.Lutaddé opínnok arsé.Arsi:ki kapé aíké migmoém ka:sudoji édémípé agom dírbí atí rébadbonamém lutad-lusardokki ka:suladag.Émkunamé Lutad aborko kamamílosin édé opíndokké agom pupo-jarponam légapé bottané pí:ramko.Mising agomlok lenpo:nga:rné lutaddok aminém “LUTAD” émtagai.Édé lutaddém prof.Nahendra Pa:dun bí 1979 do Sibsagor lokké la:lenka.Sokké lé:dudokkésin bojeko lutadé lenka émdaggom bangkí bangkí ngasotki turra du:la tomang.Dr.J.J.Kuli ké 1988 dok la:lenam Mising Agom Kébang dok po:lo annyi:lo lenné “Mimang” dé ngakí ngakíla, turkí-turpakla dung.Mising Lutad lusar Kídardok turma:nam légadé Mising lok adné bojeko kamang,Porinésin réla porimang odokké adílo takamém orpí:langkunam atí kídarsi.

Bangkí bangkí léga:lok potin allenam :-Mising agomsém írga:bopé imílo bojeko bangkí bangkí  lukéng kané lang do:yi-do:mo kané potinémté bojeko atpé lagiye.Do:déng,Do:yar-Do:suk,To:dí-ya:mo do:ying, Mé:tom ,Leke a:bang kídardém makumnangkula potin dumsik binam, odokké atí atí légalok potiném allenpé lagiye.Odopak édé agomdé angu opínnok agom kísapé rébadla irga:boye.

Atsonsunam potin :-Agom ako turpé édé opíndok aíké agom dírbí kasuru:pé lagidag émdaggom angu angu opínnok ainé ainé do:yi-do:moémsin kinpérunglagiye.Ékéma:mílo mo:písok aro loladdém pa:lamang.Mo:písok akonké agom dírbí dírlabém kinpé mé:mílo potiném atsupérunglagiye.Mo:písok botta bottané arí:kané potiném aíké agomlo atsonsula agomém mírém bolado.Silopé Mising agomlo astnsunam potiné bojeko kamang.Mising Kristan kídaré abor bornyiko kumli: potiném atsonsudunggom pogo potinlo ilíkpénam potiném aborkosin ka:pama:da.Mising kídaré adi: tokké aying amo:sopé tokyidokkébo Hindu yelam-kumli:ém yebomna dung émdaggom silopé Hindu lok aré kané potin aborkosin atsonsunamém ka:pa:tomang.Karbi kídaré Bhagobot-geeta lokké ila botta bottané potiném bojeko atsonsutobong.Ami:ké agomlok potiném atsonsulasin agom pí:ramém   agomém írga:bolado   

Mising agomsém turmopé émna kinji-paji:né appíngé bangkí bangkí kosakki potin atíém alladung odokké Mising agomsém  turmola lé:tung.Édé migang-mimé bulukési:n ngasodé kama:pimang.Bulu potin addunggom pa:ngkupénam arrém pa:latkumang.So ngo banyi:-ba:umkopé Mising agomlok ngasodém atkankítung-

1.Mising tani:lokké aíké tubjetsuko ko kasumanam 2.Potin koko lang la:lenné ope:  kamanam 3. Adné ope: bojeko lemma:nam 4. Mising potiném réma:nam 5.Migom binam Mising pobuk Iskul takamno poraimanam(230 Iskul ara:ngídoksin akke).Sémpiné ngasodém lula lungabla:manam ngasodé Mising agomké bojeko dung.

Mising agom sém pupo-jarponam légapé ngo do:yingékké mé:ngkítung.Éddíko arro:ji odokké éddíko mé:naméji édém poriné takamépak lu:laye.Émdaggom kéígbé atkankítung-

1.Mising Agomsém Agom kébangé TMPK lang TMMK ém goksula do:lung lang taonno  lo:nídlo longéko porainamko ipé lagidag

2.    Asom amo:sok Iskul potin komsung  takamno Mising potiném lé:namko ipé lagidag

3. District potin komsung  takamno Mising potiném rémonamko odokké odobulu potiné lusar-lutad kídarém lé:namko ipé lagidag.

4.Kolej lang I:nibarsiti takamno Mising potiném lé:namko ipé lagidag.

5.Bangke takamno Mising Agom Kéba:lok  ager okumko ila odo Ame:yau:daggom Potin komsungko ipé lagidag.

6. Iskul kolej takamno Mising agom ki Gomsiri atkí atpakko ila bulum amanko bila jaryumpé lagidag.

7.Mising lutad lusar kídardo amanko bila atkí-atpakko ipé lagidag.Édémpé imílo poriné:lang adné len-ye.

8. Agom kébangé ditak dítagém aíé atsunam (alaglok atnam) potin atkí-atpakko ipé lagidag odokké odok aiya:banné potindém tubjetla potinpé la:lenpé lagidag.Édémpiné ager tarungko la:mílo agom mé:bone kídaré asin ola agerém gerye.

9.Redio lang Ti.Bi sentarro Mising agomki atí ager tarungém imopé lagida.Dibrugor redio sentardok Mising lutaddém lo:dípé imonamko migomém ní:jémlíkpé lagidag odokké lo:nídlo léko Mising do:ying atíko porinamko imopé lagida.

10. Sim-siro Mising agomki bojeko senimangésin lendubo.Édé senimang kídardok adnam kídardém Mising abíkki admo:pé lagidag.Kapé émyemílo senimangém bojeko ka:né lendag.Mising abíkki admílo odokki abígém kangkinné  len-ye.

Sémpiné ager tarungko Agom kébangé la:mílo asutkomanggom asutko Mising agomsé ngansa:ye émna ngo mé:dag.Odok légapé takamé  asin dígla ager gerpémílopak Mising agomsém mo:píso turmola:ye odokké  angu angu agom kísapé pupo-jarpo-ye.