-Bhaigeswar Pogagké Andén Do:ying Payeg

MENSARU: LANG SITÉKÉ DO:YING.
 
Leke:lo longgíng yí:bé tolo bottané di:téko dungngai.Édé di:tédém aipé yumrangé parkomna lé:tungai.Édé si:lu:do símín-Sira,péi-péttangé ru:ru: se:re:la dungngai.Nésí-némíngé onjal jalpé jartaksula dungngai.
Édé si:ludo bottané Mensarung adorkosin dungngai.Bíkké ajon arumé kamangai. Bí atéro:ngé asé:ngo:pé dungngai.Longékolo angu sí:lulokké bottané Sumnyo adorkosin édé si:lu:ngí:do a:la dungngai.Bí édé si:lu:dokké migomru:pé mé:su:la dungngai.Sumnyo dé si:ludo angu símín péttang dunamdém bí aipé mé:dungai.Kapé ém-yemílo éddíko angu símín péttang du:yeji, bí édílosin kéno:la du:pa:maye émna mé:sudungngai.Sumnyok du:namém angu símín péttang kídaré aipé mé:mangai.Kapé ém-yem Sumnyodém appíngé pésogédungai.
Longékolo édé Sumnyodé Mensaru:dém édé si:lu:do gígonamko ka:pato.Bí Mensarudém ka:pa:la Sumnyodé bottané adutki jérítla gogato.Édém talla Mensarudé pésolok yallo dé:pakkang.Bí kép kép émna jinkang.Péso pésola Sumnytodok kéra:do:pé gíato.Sumnyodok gomugdém talla pésoki yesso lenkang.Sumnyodé lukang-"éi,Mensarung,no si: lu:so okkom mola dun?No kindang kinman,sé si:luso ngom mégela angu símíné du:lamang".Odo Mensarudé luklang-"migoma,ngokké aíké émpé sékosin kamang.Ngokké mé:namé, ngo nokké lédulo dumínna ki:rug atí rukkolo nom gerdumsuye.Oko okolo gímílo símín péttangém pa:yeji,ngo édém mago:boye."odo Sumnyodé sikag sikagla yirkang-"No oko ki:rugém rugboyen?"Odo Mensaru:dé lukang-"migoma,ame: ame:yau:né simínési:n botta bottané agerémsin gérné dung.No ngom po:lokopé du:boge:la kangkítoi.Nom géta gíla,ki:rug rugbosukinma:mílo ngom ajéng jé:langka."Odo Sumnyodé,aiye émna toríksuto.Édé longédokké bínyi aipakné ajonpé jonbosukang.
 
Longékolo yí:bé barkola géta simín magongkapé émna Mensaru:dé gíto.Odo dortané Sité adorko Mensarudé nésin-némíng dogola du:namko ka:pa:to.Bí ngapu ngamusula dukla Sumnyodém lubitoku-"migoma,dité robéng kekonté dortané Sité adorko dung."Sumnyodé aséla Sitém gampé émna gíbomto.Sumnyodé sumgabdanna lí:podok gamto.Sitédé madgolasin matpísulatomang.Sumnyodé:lang Mensarudé édémpé ki:rug rugbosula asé:ngo:pé édé si:ludo du:bosukang.Mensaru:dé lo:dípé ainé ainé adíném dopa:la ji:ngkang.Bí aíém bottapé mé:ropsukang.Longékolo Mensaru:bí Sumnyomé luto-"Migoma,ngosin larkangkubo.Bottané apta atíémsin ngo ki:rug ruglayebong.Nokké gambonamo:dé pí:mang.Ngosin géta gílídag."Odo Sumnyodé luto-"No supakpé kapé kísapé du:ji, démpéi ngok lédulo du:míntok,no bojeko mé:bo:suyok.No ngokké kísapé ki:rug ruglamang.Ngokké kísapé no larmang."Mensarudé Sumnyodok agom dém tatma:pé longékolo atékpé ki:rug rukkolo gíto.Lamtédo dortané Sité adorko ka:pal Sumnyodok kísapé sumgabla gamkíto.

Odo Sitédé bík tame:dokki léko tang émdopé sitpaklíkto.Sitroblo Mensarudé yummangéisong,taléng amo:ngésong kinsuétomang.Ta:p émdopé pitaplíkto.Mensaru:dé lí:né gené pétu appuném ka:la la:su la:mukang.Odo Sumnyodé kapikan émna dugla ka:namé Mensaru:dé.Lékoda anyingki sumrobdanna Sitédok yeru:dé kegapto.Sitédé pe:gí:r émna kínggípé jé:to.Jé:roblo Mensarudok yeru:dé ru:be:pakkang.Sitédé yeru:dém kínggípé dannamé Mensaru:dém da:p émdopé danpali:tto.Odo Mensaru:dé ngakí ngakíla dongkang.Sumnyodé okkan? Okkan? Émna dugla ka:name Mensaru:dé.Odo Sumnyodé lukang-"nom ngo popéboi lutagai,mé:bosumapé aso:pé ngok lédulo du:míntok émna.Ame:yau: dan-ge:la do:mírtok takarém karretpé mé:named mé:muré." Mensaru:dé édé longédokké Sumyodok lédulo du:míntokumang.
**********

SIBE: LANG SORMONKÉ DO:YING

Do:ying do:ying pékí do:ying.To:dí ya:mo:lo amo:sokké péi-péttang ,símín-sira,ésíng –élíngé agom ludungai émna ta:to ya:yo bulu ngolum do:yilo lubidungai.
Leke:lo bogum sí:lung émnam bottanéko si:lungko dungngai.Édé si:ludo Sibe: adoko dungngai.Si:ludok aníndo bottané agor kisané pa:tangkosin dungngai.Édé pa:tado Sormon ané-abokosin dungngai.Lo:dí:pé sormondé do:nyi amsukapé sí:ludok kérédo:pé ngésa:dungai.Édé si:ludo apí-a:ye ém dola dongaplama:pé dungngai.Odo mí:tané Jamuk amíngkosin dungngai.Sibe: dé Jamuk a:yem dola du:ye:m Sormondé kéígbo du:la Sibe:ké dopuk dongaddém dodungai.Lo:dípé binyi: édémpé dobosula du:la ajonpé jonbosukang.Binyi lo:dípé ajon jonbosula aropakné ajonpé ibosukang.


Longé kolo Sibe; bí bík ajon Sormonké mimédém dodopé émna jamuk a:ye ékké biliktoku.Jamuk a:yedém doka:la ka:namé aipé dopkang.Odo Sormon anédé mé:ngkang-"sémpiné ainé ainé apí –a:yyém dola Sibe: bí aipé unné kadupé.Apí a:yesiyéi séddíko dopodung.Bíkké asindém dopémílo ba éddíko dopé aiyéson!!ma ngo bíkké asindém dopéru:ng lagiye."Édém bí mé:la du:dom Sormon abodém gíangkupé ka:la ramné kísapé mosukang.Odo Sormon abodé tauto-"Kapila agom lumapé dun?"odo Sormon anédé lukang-"Ngo nok ajon Sibe:ké asin dém dolí:dung.Bik asindém dopa:mamílo ngok ramnamsé aikumaye.No kapéi idaggom ngom bikké asindém la:bi:pérung lagiye.

"Agom talla Sormondé ngékang.Bí mimédém aipé luyir kíto.Émdaggom tatma:pé agtíla dungkang.Me:lamdo menrasulama:la Sormondé Sibe:kélopé gikang.Sormondém ka:pa:la Sibe:dé:gom Sormonmé ríksukapé amo:do:pé gíyito.Aila gídun émna Sibe:bí Sormonmé tauto.Sormonbí é,Aila gídung émna lukutsuto.Sormondé ajondém luto-"ajona silo no ngokké okumpé gípé lagiye.Ngo nokké bina:mo:dém éddíko dotíla du:yen? Ngosin nom miboko o:lídag.Nok ajon né:ngbísin nom aipé ka:lídung émdag."Agom dém Sibe:dé talla aiye émna toríksuto.Sormondé ngok lamkuso ge:satok émna Sibe:mé lamkudo ollung kísapé bíbomtoku.Sormondé né:dok agomdém menrasulamanggom ajondém kapé ayat yad-yen émna mé:ngkang.Bí aro agom dém édí lubipéiké émna mé:ngkang odokké merasulatomang.Bégímpé lukang-"ajona,nom kapila gíbodungkun émna mé:dun?nokké binam jamukdé ngok mimédé aipé dopopé doto.Émpila bí nok asindém aipé dolí:dung émdag.

Odok légalok nom gíbodungku."Agomdém taddanna Sibe:dé lukang-"angonga,do:yidém no kapila ta:yéngo:lo lubitoman?Ngo sumgo sumgola yedak,édílai ngok asindé sumgo:do:uém oletpéké émna mé:la ngo ngok asindém bomgola yemang.Ngo ésíng ta:léngo:lo lédo.Édémpé kin-ya:mílo ngo bomya:da.Asoka,ajon ngom témpí ta:lépé gílíkpo:toiku,ngo anjon né:ngké légapé ngok asindém la:po:bikupé."Sormondé Sibe:ké agomdém aropé mé:la gíladbotoku.Sibe:dé témpído píngkunamé bégímpé ísíng ta:yépé poksa:toku odokké lukang-"Ajon no aropé ainé ajonko,no ngom aro agom lubinam légapé do:nyi-po:lo kélo kumlígdung.Noté ngokké kísapé turyarra du:langk."

MILAM BÉDA:LO PORIN OPE:KÉ NGASOD

                                                  -Bhaigeswar Pogag,

 Mo:pí:so bojeko símín péttangé dung.Édé símín-péttang  ara:dok tani: opínsi  appíngémyang aiyané símíné.Édémpila ngolu kébang ara:lo du:pé ido.Kébang kokki dakorém koryirsudo.

Tani: amo:so migom donam,ili-ikam,Kéba: ili odokké Murkong ili kídardok lupo-taula kísar lusar sunam bélu-bé:léng kídardém Milam lamnamé émna lupé ido.Ngoluké yenam dagnamlo milam alamé tabí yetkampé yetyebomla dung.Ngolu édé milam dokki ídílogom atékpé du:lamang.Sekai milam ara:lo du:mín ma:pé aso:pé du:namdé migom dobomsula du:né kídardém kéla du:némpé idag.Milamém tanié mépakla du:pé émdaggom milamé tani:ém mén-go:bomdag.Milamé odagém otélígnamémpé idag.Ami kéíglok du:nam odokké Mité migomdobomnam (Royal system) dok ili ilamdé anguga:mdag.Émdaggom sadín odokké Gonotantrik amo:so  tani: kébangé édílo:gom milamém mépakla:mang.

Émkunamé poriné ope é Milam lamnamdé aidag-ye? ma aimanei? Ma milam lampé lagiyen?Se silo bottané taupénam si:nko.Milam lamnamdé silo bottané ngasodé odokké  milamlamnamdé ka:ni-Bhang lok ragiyémpé iné.Léko ragi a:mílo kapé mépaklangkumaji, milam lamnam sigo:m édémí:pé idag.Milam ara:lo mé:ru-mé:yo,nénam-panam,akoné akoném luker kernam,Péso –péyo kamapé germur-geryang ager gernamé du:ng.Émpila milam alamém bélum tayum kané ageré émna ami: akke ludag.Émnamé akon annyi:é édémpiné bélum tayumné agerro porin ope:ém milam lambonamdé aidu:lang , émna silo taudung.Porila du:dom milam lammínmílo bulu aiyompé a:pí-a:ng mí:ngkampé porila:yelang? Édémpila siloké longéso sé gomyarsém lukerko kerpé idung.

Sé béda so okko toyala du:song,poriné opeyé mé:pílama.Photo:Hirok Jyoti Pegu

Milam lamji:né,Kin-go kinji:né,Kéba: ba:jiné,Murkong ili kinji:né odokké réngam ngasod méjub-mélabjo:né kídaré silo lukerko kerpé idung.Poriné ope:é milam lampé lagidag émna luné ope kolang milam lampé lagimang émna luné ope:ko dung.Bulu aí aíké lukéngém aí aíké gomyarrok  lusudung.Akon opedé tolígdung odokké akon opedé tolíkmanam lungké:ngdé sémpé-

(1)        Porila du:né ko ko:néng kídardok pinyo aiyompé ji:mang,émpila gyan-buddhiém aiyompé kinjubmang.Bulu okodé aidang okodé aiman édém aiyompé re:pu:lamang.Édémpiddom gíkep-gírepsupé ido.Akke milamé aipé aidu:nggom bédu:-bé:léngém  aiyompé kinkurpé ta:ndag.Akkem ka:yemílo kangga:dé aipé ka:podag émdaggom ara:dé aipé ajukiyadag.Émdaggom milam lamné ope:é poriné ope: aralo gía:la milam amli:ém pitlígdag.Bulu aíké ubidadok légapé pésokono kamapé pyyang agerém sin germola:dag.Bulu lékor- VIII dokké lékor-XII do:pé porin ko kídarém bojeko do:lung milamlo mílíknamémgom ka:pa:dag. Lékor –VIII dokké lékor-XII do:pé porin du:né ko: ko:néng kídardé bégímpé milam agomém kinnídag.  Émdaggom  lékor –VIII dokké lékor-XII do:pe milam ara:lo gia:péi lagimang.Édé adídé porila kinji:dí ayiré.Édé ayirdo milam ara:do léko sumbut sumíloi sumlenkupé bédangémg pa:langkumang odokki poriné ope:lok porinamé érokpagdag.Iskul –kolej kídarém milam légapé réngamé momang odokké ané-abuésin porin ko ko:néngém milam lamdopé émna  iskul-kolej lo mílíkmang.Pori- unila ainé agerko pa:dopé odokké amo:so bottané ainé amanko pa:dope émna porikolo mílígdo.Poripénam takamém Poringabge:la  adí ara:do(boyok ka:la) milam lamnamdém sékosin lutummang. Porin du:né ko: ko:néngém kapéi ila ilekson atílo bottan milamé MLA,MP,ZPC pé tolíkla ager kungke pa:modaggom aiyompé kinjima:pé ila  ainé milamlok mimatpé ilamang.Buluké mé:lod daklod pí:ra:m ki réngam agerém kéba: méngkapé  gerbilamang.Réngam agerém porila du:lasin milam mo:ro:lokké bojeko agerém gerradag.Poriné ope:é  sadínpé appíng ope: ara:lo du:la agerm gerpé lagidag.Migom dogabla du:né milam ope:dé bulu réngam agerém mé:mapé aíké kéba:dok do:yingém mé:pénampé idak émkunamé bulu réngam méngkampé agerém gerbi:langkumang. Hariné ope:dé édílogom migom dobomsuné ope:dém aitoka émna  mé:mang.Kapé nérpalitpé émna  ujugo:dém magola du:dak.Sí:sangésin porila du:dagém murko atíko manggom sakori atí paiyeisong émna mago:la du:dom  milam ope:dé borkilok tu:bé:mpé biyumna buluké ara:dope toma:ligdag.Édémpila poriné ope:dé milam arado suma:la aíké porinamlo mé:ngkampé porilangkumang.Édémpila Mahatma Gandhi bí porin ko ko:né ara:lo du:né yotnam kídídém  la:pakpé émna sempé lutak-“Porin ko: konéng kídardok gerpa:mang émnam lutum-patumnam agom kídar dém ngo aropé la:pakpé lagidak émna mé:dak,émdaggom milam lamné ope:dok lédulo gímínna  ajé:ng jé:namdém  tolíggu:mang.Poriné ope:é sadínpé ainam aimanam agom kídardém bérokpé  lusula:pé lagidak odokké Milam lamné ope: takamdoi  akampé ngasoddém lusar sulapé lagidag.Émdaggom ngokké lusarsunamlo  aíké porila du:dom bulu  milam mimaglo gímínna mimag ajé:ngém jé:mínpé lagimang.Poriné ope: é milam lédulo mimak momínna odokké aíké pogo-potiném lékopé poripé émnamdém tolíggu:mang.”(Sampurna Gandhi Vangmay-khonda-66) page-209-10.

(2)        Akon opedok lukammpé-

 Poriné ope:é  porila du:dídé me:lam légapé iyir-kayir sudí adíé.Émkunamé poriné ope:yé porila du:dagdokkéboi  milamém lamyirsupé aido.Ngoluké opín si:lang de:ksi aipé lédumokutsuné de:gé.Émpila poridokkéboi ,Kéba:ili,Murkong ili,Kumli-yelam odokké Milam ili ém iyir kayir sunamdé aimané agermang.Poriné ope:dém ídílo:gom milam lokké mo:té:lo lé:pé lagimang.Ngoluk de:ksok pori uniné kídardok akke sakori manggom atí agerko mola dung.Bojeyangé arík ísíng ila dung.Bagan atílok tani kídaré porikinmanggom bagan do ager asongém pa:dag.Akke pési ko:ré mola aíké aki:ém o:la du:ng.Do:lulo du:né kídaré  murkong pangkoko kamang.Émpila bulu bojeko ngasodém ka:begdag.Supak seko bulu milam lamdu:n?Ager asong kamapé du:né kídardémín milamém lambomladung.Aropé réngam ager gerpé émna mé:né kídardéye? ma ujuk-hubida mané kídardéye?Asopé ka:yemílo poriné ope:déi milam lamnamdé aiyayenémpé ka:dak émna  kinné ope:ko ludung.Milam lamnamkokki poriné ko: ko:néng kídarké atí ngasod imang émna:sin bulu ludag.Poriné pétommang akke bottané agom do:ying do:mo kinji:né,Kébang ager gerji:né kídarémgom aipé mé:mang.Bulu milam lamotsudolo agom do:ying,Kébang ager atílo lédu mokutsupéké émnasin mé:dag.Émdaggom kinji:né kídaré milam ara:lo du:lasin bojeko agerém gerné du:ng.

Taléngké ope: annyitok luker kernamtok lukéng kídartok ka:yemílo ainamkosin ka:pada odokké aimanamkosin ka:padag.Poriné ope:dém milamlamdaggom  lupakpénamé kamang.Buluké porinamlo atí ngasodé a:ma:mílo.Porin ope:dém milam lamnamdém sékosin aipé mé:mang.Porila du:dagém poriné ope:dé pori:ji:nna pori:ngabgelapak milam lampé aido.Aíké amo:sokké lang mibo amo:lok milam do:yingém odokké yelod daglod,murkong-Kumli atí do:yi do:mo takamdém aiyompé porila kinji:ngge:la milam ara:lo a:ladu:ng.Porin ope:é milam aralo du:mapésin aíké  de:g lo murkong  ngasod kamílo,ami: de:gé amo:ng rísu néra:mílo, de:k ara:lo durniti  atí imílo  porin ope:dé ajé:ngém jé:la dung.Porin ope:dém milam alam ki mimag mola ainé agerko gernamlo ajé:ng kadung odokké édémpiné agerro  milam lamyok émna lugom lumurye.

Simsiro milam mimat kídaré porila du:né yame: sí:sa:né kídarém milam aralo toma:líkla buluké agerém germo:dung.Anu anupé milam kébang kídaré sí:sang kébangém ba:lendung.Lukanko sémpé-Youth Congress,Youth AGP,Youth BJP émna bojeko sí:sang kébangé lendung.Sé kébang kídarso porila du:né ope:dém agerém germodag.Sokki  aíké ope: dok do:ying kídardém abo:boya:dope bulum lukai pokai dag.Émpila némín-pamín,luker kermínsunam,pamín momínsunam piyyang aje:ng atíé lendo.Sékai manggom sékai migom dobomsuné ope:dok aradokki durniti,onyay,bostasar idaggom bulu mittup da:sala jé:ropla agomko lulama:pé idag.Siloké poriné kídarídé yampoké opín jo:pongé.Émyemílo porin ope:dé sadínpé agerém gerpé lagiye.Milam aradokki sadinpé agerém gerramang.Milam ara:lo du:mínma:pé porin ope:yé sadínpé agerém germílo aiyadag.Simsiro: aso asopé porin kébang atílo:gom réngamké ara:lo bissaé yogbomdung.Porin kídaré aíké ubida léga:pé réngam méngkampé buluké ngasodém germa:la.Po:pé  Asom amo:so porin kébang émyemílo ésar-péngété pésogédungai.Silo mélo aso aso:pé porin ope:ém milam ésaré sartidbomdung.

          Silo porin ope:ém milam lokké angupé lé:pé mé:mílo kin-go dumsígém anupé moyinsukupé lagiye.Pogo potin kídarémté anu bé:léngki ilenkupé iye.Ané abu é kapé ao: ommalok atíko pa:pé émna mé:dakji édémí:pé Bharot ané bí:sin porin ope:lok ainé amanko pa:lídag odokké réngamé:sin  ainé bélamko léngkaboyepé émna mé:dag.Émpila Porin kéba:lok oktiém kapésin aima:né milam ésar ara:lo yi:nga:ma:namdém takamé mé:dag. 

OPAN YOKTUNG

                                                                    -Bhaigeswar Pogag

Ngok lédulo opan émnam gompirdé ajonpé ika:bong.Ami:kémpé bornyi: borumko géla iskulllo gíkítomang.Aborki pobuk iskullém porinato.M.E.School dosin aborki porinato.High School do kopiyang lendopé longpen génamém ka:la Taku sar bí ngom aya:sula longpen kolang galug aborko bisutagai.Édém ngo géla matric dém pa:sto.H.S.L.C dém pasge:la North Lakhimpur Commerce College do poripé mé:ngkítungai.Édé mé:ngkídé a:pí ara:bo mé:ngkípilangéi dungkang.

Sínyum-siro:ké longéso opanké píangé ídílo:gom pímang.Murko:si tani: amo:sokké bottaya:pakné amanko.Murkong kamílo okumnokké okolopésin gílensula:mang.Ngosin émpila murkong ngasotki porimínnatomang.

Do:lungké High School do lékor –X dém pa:sge:la upai ka:mala Boginodi Government Higher Secondarydo  do:i amin allíktoku.Potinkosin rélamínmang.Ajon arum bulukké abor bornyi:ko bisunam potin odokké School Library dok potin kídardok note ila porito.Borua sar oddokké Médok sarké aya:la binam gompir kumsung(dictionary) dokkí ngo bojeko pa:dumsuto.

Amme iskul gídung émna ainé ainé génam bomnamém bomdag.Ngokké mí:ji:ng saikel odokké aku galukki gínamém amme aipé luka:dungi.ko:néng ka:ngkolo ngo tu:si:ksula gídungai.Ngo okumdokké nango:l gurgela adí ka:la iskul gídungai.Arík ila ngapí ngasotpé gíla klassem  idagém yummi:yésin sa:dungai.Mikso-mikle:la du:daggom asinbo aipé mé:nggabdungai.Yummi:ki borki pungngémpé pakí pakí:la du:yem ko:néng kídaré yirka:dungngai.

Ngo mé:ngkitsudungai.Ngokké sé:kosin murko bidumsupéné ka:mang.Aíé a:nsula yema:mílo yampo tani:pé ilamaye.“Opan yoktungé tu:yi ratpí:dak” émnam gompirdém tattung.Higher Secondary anka:do:gom aki: kila porika.Aki: kila gernam agerro bottané arrém pa:dakku émna ta:to Lalibor bí ngom luyir dungngai.

Yi:mangé lenka:ngku.Bík angke: ke:la porinamki higher secondary do:gom  First  Division pe pas:to.Do:ludo aséngéki írga:pakkang.Bí:sin aipé aséngkang.Tolo bolopé bík amino:ngngém lo:nyi-lo:umko lutak luyakkang.Bí Science lo poripé mé:ngkítagai.Porainé kamang émna Arts do:I la:pébong émna asin dém luyinsuto.Asindégom aipébong émna mé:yinsuto.

Mékolké porinam ainamém ka:la ajon arum kídarégom néropkang.Bí supak B.A porinapé murkong ka:mala bottan ngasotko ka:pa:to.Émdaggom bí porog-péjap kokum kopa:la  B.A dém K.B.S College  la:to. Professor kídaré aya:la murkong asutko urkumsuge:la admission bito.

Adíé gítíkang.Mékol bí asindém ídílogom píme:pé mosumangai.College Library dokki bojeko kinya to.Potin kumsung(library) potin kídardém bí poringapto.Buluk kolej dok ko: ko:néng kídaré bíkkémpé library dok gyaném pa:latomang.

Bí sékomsin aimapé luma:ngai odokké aima:n ajoném jonsumangai.Bí médag ngo porikol gídung.Asé sé:mankapé gímang.Asin mé:ngkitsula poripé lagiye.Ansé sego:la dumílo yampo amme ngom luka:ye.Ammem ka:la do:mírtok takarém la:mínpé mé:namdé Sité taye ekolok Sile: taye ekesunampé iye.

Do:lulo unné méru kamang.Mising do:lulok mimat(leader) kídarégom édém bulum bottan agerpé mé:mang.Mékol bí asin bokki aíém lusuto.Odokké mé:to édé bulu migom agree.Ngokkémpiné me:ranga:udé mé:ngkídaggom mé:pí:líknam agermang. Ngokké porinamé.Ngok mé:dí a:ma:da.Bottamílo ngo édé ngasoddém mé:ngkípé.Porila tani:pé ima:mílo amme: okopésin mé:mang.

Bí dítag tangngumko kapé gíka:song kinsuyeitomang.B.A yi:mangé lenkangku.Odosin bí First Class First Division ki pas:to.Asiné aipé aséngka.Asé daggom bí asin dé mé:diré bottaya:ngo:kang.Supak okoki M.A.dém porinayen? Professor kídaré aipé mé:pokang. College dok aminém  aibonam légapé amankosin bito.

Bík asindé mé:nggu mé:nga:ma:la longékolo Guwahati pé émna sékomsin lutatsumapé yumé ga:rikolo sa:la gíto.Opan yoktungé pako pakolo,Opan taniyé luko lukolok émnam gompirdém ta:to –ya:yokélok tattung.Émdaggom bí ami: luko lukolok gínamdém aipé mé:mangai.Bí aíé aíké alelo tura:supé émna mé:sudag. Édémpila Guwahati pé lento.

Lamtédo bí Nasé mé lu:pasuma:pé ginamdém bottan imémko émna mé:suto.Ngok léga:pé ami:ké ommé sibila:nggom ibido.Aiye Do:nyi-Po:lo é dumílo takamém ayangém akampé ngolumsin ayang ormaném biye.

“Oi: dada, Guwahati palehi.Namok”-Ga:ridok handyman dé luto.Odo Mékolbí bérsa:la ka:namé aropé píangé to:to:ngkabong.Det,émna asin bokki lusuge:la sogondém gorjungdo tulíksugela ga:ridokké gíyi:to.

Guwahati do bíkké ka:ngkiné sékosin kamangai. Tempo driver ko okumdo:pé mobile ki phoneko ila dungngai.No Misingé ?Mékol bí tauto.É , no íngkolokkén?Talom bí taulatsuto.

-Ngo Lokhimpur tokké. Agerko mago:la so:pé togdung.

-Kai no okolo du:don?

-Khanapara do.

-Okkom idon?

-Private company kolo ame:-aroné agerko gerra dung.

-Kai no ngomsin agerko mabitoipé:n.

-Ayyé aiman ager germapé ainé ager gernéképé so bojeko ager dung.Baru! kapéi idaggom supak asutko ngok room-olo dura:supolangkupé. Annyi:pagdé room pé gíbosutoku.Mékol bí asin ara: ara:bokki lusukang-“Guwahati so:sin tani: a:pí-a:ng kané tani:ésin du:dag.Private daggom agerko pa:míloi ayyebong.”

            “Ajona supak nom lígímpé agerko malen bila:mang.Lo:nyi-lo:umkopé du:po:lagiye.”Aiye émna toríksuto.Bikké room í:do lo:nyi-lo:umko du:mínto.

-Do:lunge kapé aila:dungamdu:ye?

-Sinyum-si:ro Mising do:lu:lo mé:po émnam gompirdém tatpangkuma:bo.Pu:mo ngasoddé Mising do:lu:lokké abí:né obo po:lum ao:pé ika:bong.Su ngoluké mongke:lo 20/30 ko do:lunge Obonori a:né angkélo dungkangku.Buluk sí:sa:né ya:me: kídaré su Hyderabad,Delhi,Goa lo:lang Asom sok bangkí bangkí taonno Rickshaw-thela, security guard  agerém ila dung.Odokké kumrí Arunachal Pradesh lo:gom Ager asongém mogong-igo:la dung.Su raggo banna ngoluk okumém ko:pit-ko:yi:damto. Ngoluk ukum kírí:dé Obonori a:né angkéng ara:lo dungkangku.Ngo asutkoda poripopé mé:ngkítagai,murkong ngasotki porilatomang.Porilíngko asin ara:bo dungkang.Porila:ma:nam takamsim ngo okumdokké gípaktung.Émpila agerko pa:yesong émna tokkné.

-No mé:pé lagimang.Sorkari  ko ngo malen bilamang.Émdaggom private agerdém malen bilaye.

-Aropé gerpéi?

-Pa:mílo gerye.

-Sinyum yumé: airpé gí:lapé.

Yumdéng ayirdo annyipakkdé Mg.Agrowal ké dukando:pé gíto.Mg.Agrowalké bottané company é dung.Mékolmé Mg.Agrowalké alagdo lugabbige:la Talom bí ékumpé gítoku.

            Guwahati dé Mékol képé do:lungémpé ika:bong.Ka:ngkiné bojeko dung.Bí ami: kinma:ngo:pé yumé shifting do Guwahati University do M.A admission ko ito.Yo:dém porige:la longém ager gerra poriropto.

            M.A. anka:do:sin bí first Class first division pé ila pa:sto.Mg.Agrowal bí bík university gínamém kinníkmangai.The Assam Tribune dém porila du:dodém Mékol ké moima:dém Mg.Agrowal bí ka:pasuto.Bí aipé mé:políkto odokké bím goga:la agom dém tauto.Aro do:yi:dém kinna bím bík company dok manager pé agerém bito.Ka:pila silo:pé nok porinam do:yingém ngom kíbima:pé lé:tungan émna bím tauto.Ngolu opané do:mírtok takarém ga:pa:litlamang.Émpila asin do:yi:ngém ami: tatkolo kílí:mang.Supaksin aiyé no aiyompé ngok company sim ka:si:bilang.Ngo nom ka:pé.

            TV,Lutad odokké lusar lo bík aminém ka:pa:la do:lung amme aipé mé:pokang.Bím yokkang émna mé:la dungngai.Okum érangété Mékol bí sikang émna mé:la dungngai.TV lo ka:palangkula takamé Tanno po:lolok  obi:líknam assémpé asin kídardé mé:poki bi:pa:gamkang.

            Do:nyi po:loé bím tayeko ekatlíkto.C.B.I lok migom post ko The Assam Tribune do ka:pa:la form ko fill up líkto. Interview do bík agerdé kabokang.Bím Jammu&Kashmir pé posting ém bito.Émpila agerdém pangge:la okumpé gí:latokumang.Bí mé:to aiye duty ém joining ge:la gítatkupé.Olo pí:name gíkub –gílapnamdém mé:to:mang.Bí mé:to dí:takko dungge:lapak ukumpé gíkupébong.

Bí ager gerrobdannai dítak arangí:do  President medel ko pa:to.Édé amandokki bím bojeko ami:é kangkinnété lenkang.Édé asin tolíksula porinam odokké angke: ke:la migom ager gernam arédok amaném bí ukum gílangkula  ajon arum odokké poyirné abukídarém ríksu:langkula aséng do:yingém aipé kíbilí:dakku.Émpila longékolo bí okumpé gítoku.Anédé bíg léga:pé doma:-tí:mapé mé:la ngosanpé sankampé sanangkabo.Oné anéké asin do:yingém sé:ko kinbiyen.Anéké a:pí kinamém ané:pak kindak. Po:lo píying kolang lo:yingko aki:lo jo:la oné anébí:pak ao:-ommé ayangéng kindak. Anédok amírdém ka:la aipé mé:dirkang.Bí lusukang-Ané abuém mé:pakla du:namsi ngokké asin píra:mé.Porinam légapé mo:tépé du:namsi du:mulé.Do:pa:ma:pé du:dogom ané abu ém ményokla du:namsi aimang.Ané abumé asé:pé sé:ko méla:du:ji bí:pak aro awwé,Do:nyi-po:lo kangkinné.Édémpé bí asin ara:bokkí mé:dírém lusarsukang.

            Bí okum gíangge:kula bí  bík poriko school-college odokké porainé kídarém ríksulangkula kumsutoku.Porainé kídaré bík agerém kinna aipé mé:po aséngém séglíkto.

Nasé bím Mékol ké gíkunam do:yingém Kamputi bí lubitung.Agomdém tatpa:la Naséng ké aina:dé Ginmur po:lo lok sarné daktok ésarémpé sarkub-sarratla du:ngko dakko kama:pé ikang.Íngkolo gímílo Mékolmé ríksuyan?okolo dakmílo ka:pa:yan?Méyappé yabgo:ngkang.Kamputimé gogbtoi émna do:ri:motíkang.Upai kamala gogbikapé gíto.

Po:péké ,Mékolké aipé mé:po:nam Oiseng bí:sin Mékolmé porog bayatsupé émna goglíktung.Mékolbí aipé mé:la du:dom Oiseng bí mirém ommé lusula bérkala:sin ka:mangai.A:mpé kamané íralo ngo sidaggom yamné aropé yaméng badmang.Ngom la:pénédé bottané poka okum kapé lagiye.Odokké ga:ri-motor kapé lagiye.Mékol kémpiné tukunalo ngom lumanpésin akon annyi:é lulíkkanmang.Ajon arumé luman-gom lukék kérékla ludungai.Émdaggom bík kamponé dumsigdém ka:bola Mékolbí kalíksudagai.Mékolbí bím aimapé ludaggom asindé mé:yinsudungai.Bí ko:kalokkéboi a:pí-a:ngé ansi:dagai.Supak migom ager pa:tokuném moyatsudungku.Mékol bísin bím pattaméi bitomang.Aidaggom aimanggom ngok asin ara:bo dung, ngok mé:dír mé:sola dudom luyum lujoboné Nasé:bí.Opandaggom asinangé opanmang.Class-X dokkébo aipé mé:bomsunamé.Su:lope bí mitpansuma:pé ménggabla dung.Bím ngo kapésin mitpansulamang.Sulo:pé toka:bomna dunédépak aro mé:mínsunamé.Aya:ngé opan mirém kamang.Tani: ayangé tani kísapé du:yardo.Naséng ayangé ngok asin ara:so appunémpé punyartíla dung.Mekol bí aíém aíé asin ara:bokki lékomílo taudak lékomílo aíng lulatsudak.

Nasébí tokí toramsula lamté yaya:pé ka:tíla dung.Po:ro –Noginém tonnomsula lé:tung.Kamputimé tautíla dung.Bík dumsigdé su:sinéi popékédémpilaye dun?Kamputi bí tatnam tatnamdé luyansubila nappangé sokpe sanggéka:bong.Édémpé lumínsula du:dom Mékolbí Marukké lédulo Nasé buluké ukumdo:pé gíbosudo.Naséngké mé:po dungko dakko kamamé ikang.

Adgab(Note):Se anden doyi so Mising pe takam gompirdem pa:mala so ge:yodpe(italic) adnamkidar dem kinjo-kinlab porine rengam ke alaglo toligdung.Lupenamme du:milo so lakbuk ke luko pera do adliglang.Editor