Misingé odokké Abígé la: Adnam Kangkin

- Dr. Anil Kumar Pe:gu

Mising agomsé ‘Tibet-Bormi’ agom ope:lok gíné Uttor-Ohom sok agom luné tani: ope: kídí:lok lunam agomé. Agom lugod, gombug du:nam, agom séu-lok ka:yémílo Mising Agomsém kéíkké adkan namdémpé orpansula:do. Édé sémpé- (k) Oyan, Pagro, Délu, Dambug (g) Sa:yang (ng) Mo:yíng, Samuwa, (s) Samuguriya, Tamar, Bihiya.

Émdaggom buluk lédulo agom lukéng, lugod odokké séu lokké kangkindopé gésuka:-mínsunamko dungga:lok buluk ara:lo agom luposuddom ngasod kama, tatkinka:mínsudag. Sém kinpé Needhan-ké lunam agomko lukanla:do- “Although each clan possesses many different words to express the same meaning, they are so acustomed to mix up with the other that is a real dificulty to ascertain waht word should be used for a particular thing by particular clan.” Akonpésin Mising agom lugoddém ka:yémílo ba:nyi kopé orpansula:do.

Sémpé- ako ‘Íngko’ odokké akondém ‘Okko’ ope:. Íngko ope:dok agom kídí:dé Adi agom lédulo lékomínsuya:dag odokké akon Okko ope:dok agom kídí:dé Adi agom lokké mo:té:ya:dag; ayi:sok du:né ope: kídí:dok lunam agomlok kéra:ya:dag. Okko la: Íngko ope annyardok takam lunamé Mising agomé. Édémpé appíng ope:lok du:né lubomsunam agom appí:dém Mising agom émna ngolu togésunamdé:sin agomsém írga:monamé, ainé agomé. Ngok agomsé pagro, bíkkédé déllo, mo:yíngé, sa:ya:ngé émna nérngu ka:mínsumílo Mising agomsé pu:po-jarpola:ma:yé, mirém rémna:ma:yé. Mo:písok mirémar ya:né English agomso:sin mo:písok bojerungko tani: ope:lok agom gomugé du:té:dung, odokké kangkanpé anu anu gompirém bulusin akon ope:lok langa:du:sin, toríksudu:sin. Édémí:pé English agomsé:sin mo:píso appíng agom ta:lé:pé du:namém silo ka:begdung.

Aso aso:pé su:pak poriné, kinné-pané Mising sí:sang ara:lo agom mébo:la ager gernané ainé lottako ka:pa:dung. Sé airu:pé mé:popénamé. Mising Agom Kébang-ké nérkíkpé asin dígla ager gernamki 1985 dítag do:bong Ohom migomé pobug iskullo ko:kangém poraidopé mastorém binamdém togésuto. Émpige:la su:pak 24 dítag lédu:so:sin Mising agom porainé appí:pé 230 dokké édílosin bojeya:tomang.

Migomé su:pakpé Mising agomsok légangé asin a:ngém onamko ka:beg tokumang. Dítag dítaglo Mising agom porainém bisettíla gíyé émnam migom agomdé agomo:pé du:pakkang. Appí:démyang mé:dírpénam agomdé 230 kopé binam porainédok bojerungko ajoné bangkí abngkí ngosod agommém lula su:pak Mising agomsém mépagge:la Ohomiya agom lo:pag ko:kangém porainamdém ka:pa:dung. Migomé potin la:len bipí:ma:namdé émpéi pí:dagbo oddung kinné pa:né émna mé:la Mising mastorpé binam kídí:sé:sin Mising agomsém osang ané kanggotpé ka:namsém takamé asin díkpé idung. Su:pak lo:pé Mising ko:kangé 50% dokké 100% kopé du:né Mising dungko pobug iskul kídí:dém balenna ka:la appí:pé 1221 kopé Mising mastorém migomé migjém ge:la bisetpénamé. Émpige:la migomé silo-ya:yang yampo-ya:yang émna lédupé ngettetsutíla dung.

Silapothar, Dhemaji-lo ba:nam gíné 18-né Mirum Kéba:dok ‘Mílíg Kéba:do’ ru:sék kampé- su:pak ngolum Mising agomsém ‘Medium’-pé lagikuma:bong. Pobug iskul-dok lékor ako dokké ‘University’ to:pé dítag dítaglo la:sa:bomna gínamdém lagidag. Su:pakké adíso Mising agomsém ‘Subject Language’-pé appíngé tolígnamdé:pag ngolukképé mé:jo:sula tolígnam agerpé iyé. Odok légangé MAK lokké migom lo:pé bojerungko dojígém biya:la luposunamésin ikabong. Sé agersokki Ohomiyang agomsé Mising agomlokki atíkosin nérngu ka:mínsupénamé kama:yé. Mising taniyémsin Ohomiya agomsém lagiru:dag.

Mising ko:kangém Ohomiya agomsém ‘compulsory subject’-pé imoge:la Mising agomsém ‘Subject Language’-pé imonamdé siloké longésok aipag ya:né ageré. Lédupé Mising Agom sé:sin pira-ga:ra sula:bo:mílo ‘Medium’ légangésin dakorém korra:yéku, mimagém mola:yéku. Odok légangé su:pak agomsok lagipo:pénam takamém mosí:supo:namdé aiyépé. Odok talé:do:sin Mising agomsém akon opeyém mége:la aíké Mising réngam ara:lo appíngém kinmonam légangé MAK opeyé ardapé agerém gernamdé:pak pinyo burnam agerpé iyé. Ékíma:mílo aíké agomé aíké néppa:lokké yogla gíyé, amiké agomo:ngé ambug bukkampé Mising néppa:lo bugla du:yé.

Mising agomlok lusar, potin, lutad attém la:lennam légangé asinki mé:boné kídíngé kinné-pa:né émna ménggésunam ami kídí:lok Mising agomno mé:lod adnamko kododém odokké édé dadapé la:lennam potin adlodém orgong kakupé gídodém agom ékkém aipé tatpa:dag. Édé agom kídí:dé- “Ngo Mising agomém kangkinéimang, pokinéimang!” Édémpé lugésula Mising lusar, potin, lutad attém la:ríksupéi tomé-toma:la mé:rítsudag.

Mising réngam, agom pu:po-jarponam légangé Guwahati lokké “Réngam Gomug” émnam po:lolo lenné Mising lutaddém la:lenna du:dolo éddíkko Mising réngamsé édémpiné lutad potiném toríksupé lagidagji édém silo:lopé édílosin ka:pa:tomang. Mirémé rémkesula doman tí:manla gír-gíraila du:né éra:dé:sin Mising agomdok légangé dítagdo murkong língko annyikosin (Rs. 200/-) bilenla:ma:pé aipé men-ya:sunamdém ka:pa:dungai. Akonpé, Mising agomsém mé:bola ager gerjon (bulusin botta bottapé poriné ko: ko:néngai, oudné migom ager kungke:lo tedné migangai) takamé anyi:ma:pé Guwahati, Dibrugor, Jonai-Silapothar, Sibsagor, Jorhat kídí:lo édé Réngam Gomug lutaddém érang éra:lo gígo:la orgongka, apir pirnyi murkongém tíkumsuka. Ngo mé:dag édé ajon kídí:dé atékpé o:kaiko pa:yépé émna mé:la germangapé! Bulu agomsok légangé asin dígla-mé:bola kene:pé agerém gerdungai.

Édémí:pé Mising agomsém mé:bola ‘déuoi’ émna siloké lo:ngéso kene:pé ager gerbomsula atí atíkoi la:lenla du:né ngok ajon kídí:dé Jorhat lokké Dipok Kr. Dole:, Khogen Pe:gu, Silapothar lokké Dr. Ghono Kt. Dole:, Jonai lokké Juwel Pe:gu bulu (agomsém mé:bola ngok kinpíma:pé Mising agomlo adnam atíém la:lenla du:né kídíngémsin luté:dung). “Jarné agom gomlab kama:né tani: opíndé turra du:la:sin sinamé” émnam sé aré kané agomsém kin-ge:la:sin kinma:némpé ila du:dag. Mising agomsém írga:monam légangé ngolum ainé “Gompir Kumsung’-ko, aré kané “Gomnu’-ko, ‘Gomlam’-ko, mé:bu-mé:lu kama:né “Banan Poddhoti” potin ko lagiru:po:dag. Kapila:né édébulupak agomsém pu:po-jarpo bonané lagipo:namarné kumda:dé. MAK-sé:sin akon agerém mépo:daggom édé potin kídí:dém la:lennam agerdém mé:dabla kene:pé gerpongar namdé aré kaya:né agerpé iyé.

Mising agomsém aiyo:pé porijo:pé, adjo:pé ngolum Mising abíg kangkinnam-dém, kapé gompirém addoji (Banan Poddhoti) édémbulum lagipo:dag. Odok légangé Mising abíg kangkinnam odokké Agom Migang Tabu Taíd-ké adnam “Mising Bhasar Banan Poddhoti”-dok dungkampé kapé gompirém addoji édém so atkantung. “Mising agomsém kapila Ohomiya abíg kokki attoma:n? Ohomiya abí kokki adya:mílo appíngéi porijo:ya:pé. Ingraji:pé abígdém iga:lok su:pak abayangko taniyé Mising agomsém pola:ma:pé idung....” émna su:paksin akon asagé lutímumla dung. Émpige:la agomdé édémpélang idu:pén? Siloké longésé kompiutar (cmputer), intarnet (internet), mobail (mobile), SMS longngé. Silongé longéso sékkésin adíé kamang, mo:mang.

Oko agomdém appíngé kinpodagji, oko abígdém appíngé appí:loi ngasodma:pé atpodoji édémpag sí:sang opeyésin toríksugordag. Silo Dilli, Mumbai, Kolikota, Amerika, Bilad lo:bulu du:né Mising agomdém kompiutarlo mé:mango:pé adla:dung, intarnet-lo adjo:kosin ngasod ma:pé do:jígém adla:dung , appíng mobail-lo Mising abíg kokki Mising agomém adla mélígla:dung. Akonpé Ohomiya abíg kokki édémpé so:lya:lang, atpoya:lang? Mising abígdok légangé angupé Mising ‘software’-ko lagimang. Roman abígdé su:pak mo:písok abígé. Mo:písok appí:loi sém ngasod kama:pé appíngéi adla:dag. Su:pak ngolu kinsuné kídíngé Roman abígdok atponam odokké Ohomiyang abígdok adgu:ma:nam ngasod do:yíngém kinsudung. Ohomiyang abígdok légangé anguru:pé “Software’ laginamdé, intarnet lo:bulu so:lo:pé mélígla:ma:namdé Ohomiyang abígdok ngasodé. Mising abíkpé Roman abígdém la:la édé ngasod kídí:dém ngolu pa:mang, mémango:pé adla:dung.

Mising abígdok légangé Mising tani: ara:lo luker ka:mínsu namdé abarungkopé ika:bong. Su:pak édé aku tarédém lékoda mojokkupésin aima:bong. Agom ako kinpé édé agom ope:dok abígdémsin po:pé kangkin su:po:pé lagiru:yé. Édé Ingraji, Ohomiyang odokké Misingéi daggom.

Mising Abíg (Letter):

(1) (Vowel) : O (o), A (a), I (i), Í (í), É (é), E (e), U (u)

O: (o:), A: (a:), I: (i:), Í: (í:), É: (é:), E: (e:), U: (u:)

MISING AGOM ADNAM KANGKIN

Appíng agomnokké adgabla addopé ‘banan’ lamtéko du:pérung ido. Ékíma:mílo méngkamdéméi akon-asagé attér attér adla agomdéméi admur adyar pagmoyé. Mising agom kébangém ba:lenboné odokké du:pongarné kébang abu Agom Migang Tabu Taíd- bí édém mé:la 1983 do:bong “Mising Bhashar Banan Paddhati” émna potinko MAK-ém adlenbito. Gíné MAK-lok 16-né Mirum Kéba:do lékoda potindém adyinsula (Tritiya Songskhoron) attentoku. édém atten dokudodo s:ar (sir)-bí ngom goglígla odokké Mising Agom Kébangé tolígla Mising agom addodok ngasod do:yíngém kíbosuka. ‘Réngam Gomug’ lutaddém la: lendolo ngolu Mising agom addodo abarungko ngasod pa:tungai. Po:péké potin kídí:do:sin luyirnamko ka:pa:ma:la RG adgotpé aíé atsula dungai. édé ngasod do:yíng kídí:dém Taíd sa:r-mé ako akopé atkanna lubisudolo sa:r-bí lédupé potindo kangkano:pé atkan bitungku.

Léduké potindo ngoluk takam ngasodém la:pag la:to émna lumang. So:sin ngolukké ngasodé lensettíkang. Lenset kuné ngasodém lékoda sa:rké lédulo manggom kinné ope: lédulo du:pumsula Mising agom adnam kangkinsém aiyo:pé léngkanpé iyé. Taíd sa:rké lédulo me:lampé luposuddomsin édé agom kídí:dém lulendo. Adné-poriné opeyé ngasod pa:du:mílo silosin sa:rbí édé ngasod kídí:dém la:pagla lékoda “Banan Paddhati”-dém attenkupé émna togésudag. émige:la odok légangé ngasodné réngam lokké attenkunamdém mé:bonam agomém lukanpa:yé.

édémpé bojerungko Mising agom adnam do:yíngém kíbosuto. Sa:rké lédulo ager gerla ngosin bojerungko aré kané agomém kinla:to émna mé:sukang. édé luposunam odokké apir pirnyiko kinpí:nam odokké luyirnam agom kídí:dém ngo so andé:pé Mising agomki atkan bitung. Silopésin abarungko kindag émna mé:suné tani:ékké Mising agom addodo abarungko admur adyarla du:namém ka:pa:dung. Bulu ajjouko sé agom kídí:sém mé:mi:la ka:mí:lo Mising agom sémsin kangkanpé admur kama:pé adla:yépé émna mé:la:do. So Mising agomsém su:pakké adísoi ikiyékun émna gu:tunsula, mé:rítsula odokké mé:yamé:sala du:ma:pé takam adji-bottané ajjouko asin díga:la ka:yir-mé:yirsumílo aropé Mising agom sokképé aín-murkong agompé iyé. Akonpésin su:pak Mising agomlok adla du:né takam ajoné bulusin méngkam méngkampé aí suakopé adla du:ma:pé pabí ako sígla admílo ngoluk lékoka:mínsu namdém (uniformity) ka:begyé odokké mé:mur-mé:yar kama:pé sí:rí-so:ropé atpoyé.

1. p, t, k adma:yé- Gompir lédulo p, t, k adma:pé b, d, g atpé lagidak. Atkandé sémpé- sogab (sogap émna adma:yé), tabad (tabat émna adma:yé), porog (porok émna adma:yé).

- ‘b, d, g’ abíg kinnam légangé gompir lédulo ‘é’- dém molusula atka:la ka:la:do, sémpé- tabad + é = tabadé (tabaté émma:yé).

2. Gompir lédulo ‘p, t, k’ addo- Ake gompir lédulo p, t, k abíg kídí:dé:sin du:do. Sémpé-ngok (Ngok + ké = ngokké), aso:pé (aso:p+ pé = aso:pé), talé:t (talé:t+ té = talé:té).

3. p, t, k, s abíg po:pé ‘b’ adma:pé ‘p’, ‘d’ adma:pé ‘t’ odokké ‘g’ adma:pé ‘k’ adpa:yé. Sémpé-

3.1. p, t, k, s -dok po:pé ‘b’ adma:pé ‘p’ addo. Sémpé-doppo, kaptér, apke odokké sepsod (dobpo, kabtér, abke odokké sebsod émna adma:yé).

3.2. ‘d’ adma:pé ‘t’ addo. Sémpé- tatpo, atten, lotkum, gatkur odokké lotsuto (tadpo, adten, lodkur odoké lodsuto émna adma:yé).

3.3. ‘g’ adma:pé ‘k’ addo.Sémpé- tékpo, duktad, porokko odokke duksi (tégpo, dugtad, porogko odokké dugsi émna adma:yé.)

4. p, t, k, s abígém mége:la akon yí:la:kopé (11) Mukténg (b, d, g, j, l, r, n, m, ny, ng, y) abíg po:pé ‘p,t, k’ adma:pé ‘b, d, g’ addo.

4.1. ‘p’ adma:pé ‘b’ addo. Sémpé- yubdí, yubbad, abgab, yubjon, kablíng, abrug, gabnam, yubmag, yubnyog, sabngad odokké abyir (yupdí, yupbad, apgab, yupjon, kaplíng, aprug, gapnam, yupmag, yupnyog, sapngad oddokké apyir émna adma:yé.)

4.2. ‘t’ adma:pé ‘d’ addo.Sémpé- adbug, addung, tadgu:ma, edjin, badlíng, adrug, lodmíg, badné, adnger, pédnyog odokké tatyirsu (atbug, atdung, tatgu:ma, etjin, batlíng, atrug, lotmíg, batné, émna adma:yé)

4.3. ‘k’ adma:pé ‘g’ addo. Sémpé- tagbug, tagdí, duggong, tégjog, duglod, tagrug, tagmíg, tígnam, pégngong, tagnying odokké dugyir (takbug, takdí, dukgong, tékjog, duklod, takrug, takmíg, tíknam, pékngong, taknying odokké dukyir émna adma:yé.)

5.1. ‘m’ abíg lédulo ‘l’ du:mílo aba:ya:lo ‘l’ adma:pé ‘n’ addo. Sémpé- émla... émna, amli:..... amni:, sumlen...... sumnen.

5.2. ‘r’ abíg lédulo ‘l’ du:mílo abaya:lo ‘l’ adma:pé ‘r’ addo. Sémpé- turla.....turra, karlen..... karren, kurlad....... kurrad.

5.3. ‘n’ abíg lédulo ‘y’ du:mílo ‘y’-dé ‘ny’-pé idoku. Sémpé- ben+ yag= bennyag, gon+yab= gonnyab, kun+yo=kunnyo.

6. ‘w’ abígdé Mising agomnok laggyarpo:nam abígma. émdaggom ‘w’ atté:la addodom ‘w’-dok po:pé ‘u’ abígdém atté:pé aiyé. Sa:yang agomlo ‘w’ atté:ma: pé adla:do.Sémpé- ngouwoi (sa:yang- ngo-o:i), kouwé (sa:yang- kué).

Ménggappénam ékké- awo, pawo, píwang émma:pé ao, pao odokké píang émna admílo aiyépé.

7. Gompir léddarpé ‘y’ adma:pé ‘i’ addo. Sémpé- ba:boi, youwoi, édíloi (ba:boy,youwoy odokké édíloy amna adma:yé).

Ménggappénamko- ayo, doyé, gíyé émnam gombug kídí:do ‘y’ démpé lumílo odokké odo -é, -ai, -a:mílo émnam kídí:dé gombugdo lékomílo ‘y’ pirnyiko addo. Sémpé-ayo+é=ayyo, koyé+ ai= koyyai, kayé+a:mílo= kayya:mílo.

8. Gompir léddarlok mugyardém atté:pé aido. Sémpé- taní:, appi:, Dole: (tani, appi odokké Dole émna adma:yé.)

9. Ake gompirlo ‘ts’ adma:pé ‘ss’ odokké ‘dj’ adma:pé ‘jj’ émna addo. Sémpé-assé, kassé, péjjé (atsé, katsé odokké pédjé émna adma:yé).

10.1. Gompir akke atékpé manggom akon lédulo du:do. édémbulum akon lédulo addodo atpumsupé lagido. Sémpé- sé...... okumsé, ma...... doma.

10.2. ‘Ngo’-dém mége:la akon appíng yammin (pronoun) kídí:dém akon gombug lédudo addo ‘-’ (hyphen)-ko pongkogdo adlíkpé aido. Sémpé- Ga:m-bí,Ga:m-bulu, Ga:m-bínyi,Ga:m-ngonyi. Ménggappénamko- sé:bulu, édébulu (sé:-bulu odokké édé-bulu, émna adma:yé).

11. Adgu:ma:nam gombug ékké- Bí ngok íuwo, Sé:bulu ííé, íío: lokki motung.

12. ‘ang-ngo’ émma:pé ‘angngo’ odokké ‘rong-ngam’ émma: pé ‘rongngam’ émna atpé aido.

13. Amin addodém (tani: amin, dungko amin) ‘mahapran’ abíg dungkodo ‘h’ abígdém lumanggom atté:pa:yé. Sémpé- Ghono, Khogen, Phonidhor, Dhemaji, Philobari (Gono, Kogen, Ponidor, Demaji, Pilobari émna adma:yé). Ludodém lumanggom br, pr, tr, ndr kídí:dém atté:pa:yé. Sémpé- Brojen, Dibrugor, Brohmoputro, (Bojen, Diburugor, Bormoputoro émna adma:yé). Sé:kai do:sog, do:déng addom lédukédémpé Mising lukamar démpé adla:do.

14. Gomnu kama:la Mising agom pí:ramga:lok amiké agomlok narnam gompir kídí:dém Mising kokki atpé aido. Sémpé- Hai Kort, Bu:k Pheyar, Prodhan Montri, Jorj Bush (‘Hai Kort’, ‘Bu:k Pheyar’, ‘Prodhan Montri’, ‘Jorj Bush’ émna adma:yé). Émpige:la narnam gompirdém popíng kémpé lé:mílo sémpé admílo aido- ‘High Court’, ‘Book Fair’, ‘Prime Minister’, ‘Geordge Bush’ (High Court, Book Fair, Prime Minister, Geordge Bush émna adma:yé).

15. Akon agom ope:lok tani amin, dungko amin kídí:lo:sin gombug lédudo p, t, k du:mílo b, d, g adma:pé p, t, k admílo aido. Mising agomlok aminmílo p, t, k adma:pé b, d, g addo. Sémpé - Protap, Bhorot, Guluk (Protab, Bhorod, Gulug émna adma:yé). Émpige:la - Mégab, Tagad, Médog émna addo (Mégap, Tagat, Médok émna adma:yé).

16. Bíktapé gombug addodo ‘Ng’ dém la: ‘Ny’-dém ‘NG’, ‘NY’ émna bíktapé atpé aido. Sémpé- KANGKIN KÉBANG, DO:NYI-PO:LO (KANgKIN KÉBANg, DO:Nyi-PO:LO émna adma:yé).

17. Ingraji:pé opín, kébang, migom ager atí attém addom andé:pé adnamko dung. édém sémpé admílo aido-Di Si manggom “D.C”, Es Di O manggom “S.D.O.”, Bi E manggom “B.A.” (D.C., S.D.O. odokké B.A. émna adma adma:yé). Si:m-sí:ro dohomig (Full stop) bimanggom aido.

18. Amin, opín kídí:lok gípo:n abíg kídí:dém Ingraji:lo adnamíng émpé bíktapé adnamdém ila dung. Sémpé- Silo do:nyé aipé ka:dung. Sinyíng pédongé bojeko otoma. émpige:la- ané Do:nyi, abu Po:lo, Pédong na:né (ané do:nyi, abu po:lo, pédong na:né émna adma:yé).

19. Tani: amin addolo ‘no, bí, nolu, ngolu, bulu gompir kídí:dém haiphen (hyphen)-ko bila atpé aido. Sémpé- Talom-no, Talom-bí,Talom-ngolu, Talom-nolu,Talom-bulu édémpé.

20. Mising agom addodo ‘s’ démna ‘h’-dém adbí-allísula adma:pé ‘h’ abígo:dém adnamko imílo aiyé. Sémpé- Ohom Hahityo Hobha, Hikhya, Hibodoul, Hingimari (Osom Sahityo Sobha, Sikhya, Singimari émna adma:yé.)

21. -lang (la:), -manggom, -ma:mílo gompir kídí:dém akon gompir lédulo addodo atté:ma:pé admílo aiyé. Odokké -lang gompir lédulo k, g odokké Gomug (Vowel) abíkki atsa:mílo ‘lang’ ékíma:mílo akon abíg kokki atsa:mílo ‘la:’ émna addo. Sémpé- No la: ngo, kouwé lang ko:néngé, Ram-bí manggom Hori-bí, Silo ma:mílo yampo.

22. Gompir pirnyiko atpumsula addodo lédukédé gomkéng kamanggom pirnyidé lékopé anu agompé idakku. édémpiné gésuné gompir atté:la addodo buluk pongkogdo haiphen (hyphen)-ko adlíkpé aido. Sémpé- gíyí:- gísa:la, lukeleb-luyeleb, írsu-lasug-suge:la, idum-modum-sujo:dag.

23. Mising agomno édíloi gombug akodo pirpi:-pirngoko gombugém atpumsula atpa:dag. Odobulu pokolo ngasodma:nam légangé pongkogdo haiphen (hyphen)-ko atté:mílo aido. Atté:manggom admurdag émna lula:ma.

24. Gompir manggom gomyar lédulo ‘colon’ bima:pé ‘dash’-ko bipé aido.ékuma: mílo Mising abíglo mugyar pongkoglo ‘colon’ dungga:lok ‘punc-tuation mark’ bidolo ngasotko du:yé. Sémpé- ‘moku:-morang’, émpige:la ‘kéíkké atkanbinamém ka:to” émna atpé aido.

Atsed- Taléngké atkannam agom (Banan Poddhoti) kídí:démpé su:pakpé ngoluk Mising gompirém adla dung. émdaggom so ara:so:sin ngolukké ngasod lentíla du:némpé mé:dag. Ngok lupénamdé- (1)‘Adnam’ gompirdém ‘Atsed, atkan’ émyékumílo néríng gompir(Adnam)-dok abíg-dé angula gípagdag. Odo ngoluk ara:lo manggom anupé Mising agomsém luyirsuné, kin-yirsuné opeyé bojepakko mé:bu-mé:luko kadung. édémí:pé - Porog..... Porokko, Tabad.... Tabatko, Mittub....... Mittupko. (2) Tani: amin addolo:sin ngasodé lentídung. Sémpé- Anil Kr. Pe:gu dém atkapé gídolo ngolu Anil Kr. Pe:gu émyénéi Onil Kr. Pe:gu émyén? Kapila:né Anil émnam amidém Onil émyémílo o:koi mé:bu-mé:luko lendagnémpé idag. Akonpé A K Pegu émnamdé O K Peg:u émna andé:pé admílo angu ya:dago:némpé andag. édémí:pé “Chayengiya..... Sayengiya?”, “Chandra’.... Sondro?”, “KC Chagmai..... KS Sagmai?”, “Asom..... Ohom?”, “Chennai....... Sennai?” édémpiné bojerungko agomé ngolum silopé mé:bu-mé:lu sumotíla dung. Sém bulum ‘Mising Bashar Banan Poddhoti’-do kangkanpé atkan bikumílo ngolu lédu-lamkupésin agomsém adgabla adla:yé.

The writer is an executive member of the apex Mising literary body Mising Agom Kebang.He can be contacted on email at anilpegu@gmail.com