ATAI KÉ MÉ:NGKí ARANG

               -Bhaigeswar Pogag

Amo:so tani: takamé mo:pí lolatko ka:lídag.Ngosin mo:pí lolatko ka:pé émna pobuk iskulém barbo:la ra:dang ingraji iskullo 1987 do amin allíkto.Ngok sí:sangko do:ludok aminé  Shalikipora Mising do:ludé émtag.Salikipora do:lu:dém  assé bityenam ajjau:né do:lungkai.Sangga:pé Gagor abung,Owangpé Kakoi Korong,rigdumpé Shalikipora Korong,rikkongpé Kawoimari Korongé.Aníndo Em.I iskul kamangai,émpila ngolu Bhurbonda Jalbari Em.I iskullo porikapé gídungai.Supakké ka:nam Obonori a:nédé délo Dorgeo:lo bitsula dungngai,Kapé Gagor koro:dém bitríksutosong kinnígéi tomang.Ngoluk porila du:dom Gagor mo:ngke:lo ongo Take:ém dore: tí:re: é kamangai.Arík ísíngé gírgíraila dungngai.So:bo menjegé írgopla dungngai.Mo:né sí:lunge írgopla dungngai.A:m ambíném rénamé kamangai.Pétu pe:redé,duma arígé írgopla dungngai.Édé ayir do édé mongke:do takamé dungngai.

Gíné 1996 dokké raggo banropla édé mongke:dok do:lungém asi korongé banyu:damto.Supak édé mongke:do tani: do:lungé dungngai émna sé:kosin mé:mang.Sulliki kuyak émna morubumi:pé ila dungku.Su amme ta:uyem lubido olosin do:lungko dungngai.Su sulli o:ngngé,kabnamé:lang mé:dírongngé.Mé:po émnam gompirdém su sékkésin nappalo buglenkumang.Supakké ka:nam pi:su pi:mu,a:né sullio:lo do:lungé dungngai émna lubiyém sé:kosin arro émna mé:mang.Élosin do:lungko dungngai.Su turnam légapé taon bojarro more irésula turpénampé idung.Dagrasuko kamala matau:ri: kídarro poyub mola du:pé idung.Kiye-ramyem ka:nané murkong kamala uyu utpongí:ko mogo:sula du:pé idung.Turpénédémgom murkong kamala bíkké bhaigyodéi édémo:pé ru:nébí ru:líktagaboi émna mé:yinsula du:pé idung.

 Ngoluké do:ludo  pori-huniné bojeko kamangai.Édé pí:ramdém anupé sí:sang gí:sané mé:ngkinsula anu anupé  porinam agerém mimag kísapé mo:ugo:sa:dungai.Ngolu appi: angngokopé anupé porisa:ngo:dungai.A:né korongém ko:ngkola ngolu porikolo gídungai.Asi simadém pésola akke porinamém mé:paktoku.Ngok aipé mé:bomsunam ajon Mg.Jibonta Noro ngonyi léko léko asé tésadaggom Gagor korodém bangkola iskul gibosudunga.Bí aipé porinamlo radnékoai.Bí porinamém ratnampé poridungai.Léko léko assé tésa:mílo allungém barsapéi pésodungai.Dé:lu: lu:la yallom la:pagdungai.Ngok ajonbí aipé a:pí pítadagai.Bí édém bulum péso kamangai.Atai bí a:ng pítadagai.Ngok ajon bí bík okumdok atér awwai.Bím bíkké abudé édílo:sin porinamdém aipé mé:mangai.Kapé émyem buluké amo:ng asi,okum ríngngongé aipé aidagai.Okumdok asi amo:ngém odokké abuké mosi:la lé:binam koje:badam(Ompoti) ém bí atéro:dé dongabbéi sulamangai.Abudé mé:dungai atér awo:, lo:dípé ngok angkéso du:pé lagidag.Yampo ro: ngonyi éjo-míjíng kumílo sé:ko kasi: mosi:yen?Ajon ké abudé édé agom takamdokki porai lí:mangai.Porila bottané agerko pa:mílo yampo ro: ngolum mépakla mo:téng amo lo du:pakpéké émnasin mé:la okumí:do du:namdém aipé mé:dungai.Ataiké abudé longékolo aiyompé luyirkíto-“Ao: no atéer awé.No iskul gípé lagimang.Nokké légapé ngo koje: badamém bojeko mosi:la lé:bitung.No ngok édé attar kídardéméi dongapsulamang.No okum ríngngok ka:sima:mílo sé:ko ka:siyen?Sé du:né attar kídarsim sé:ko ka:si mosi:yen?Yampo ro miné míjí:dagdom no ngoluk kéra:so du:la ka:sima:mílo sé:ko kasi yen?No ngoluké attél awo.”Agom appídém tadge:la ajon bí lukang-“Ba:b ,no édém bulum mé:pé lagimang.Ngo arík ésing,okum ríngngong ka:silasin porilaye.Ammé, ajon bulusin arík ésing,okum ager gergelam porikolo gídag.Ngosin ajon bulukémpé porilí:míndag.Aíké bojar komar mokolo hisab nikasko mokinsudopé porilí:dag.Ngom porimotei.Ngo ager takamém ardapé gergela porikolo giye.”Atai ké agom dém abu:dé ajjau:kosin tallíksutomang.Porikolo gilamaye,agom tatma:pé gímílo nom apin bimaye émna lulomto.Atai bí arík-ísíng ager gerge:la ngoluk lédulo iskul gímíndungai.Iskul gídoné émna ajonmé apinémsin lé:bimangai.Bí apin menna lo:pi:kopé iskul gíkíto.Bí mé:dagai bík porilí:dém ka:la gímmoi yesong émna.Kapésinéi porinamdém tolíktomang.Léko léko ngok lédulo domínna gídungai.

Longékolo ajon ngonyi iskul gí:ro:dagdom abudé bíkké poriko bordingdém pamíkto odokké potin kídardém petmíkla yobjera lé:bito.Ajon bí gíala kangkunamé asin mé:dírra íkít íkílla kapkang.Akon anyié dukkumsukang kapé édémpé kapka:né émna.Takamé luyirkito.Sanggatok do:nyié owangbokké sa:lenyepé émdogom aíké agomdokké asutkosin yun-go:tomang abudé.Édém ka:la longékolo ngolu ajon takamé bím luyirto-“ajon no apin menna porikolo gípé lagimang.Abu:bí kapé ludakji déképéi itola.Abubí ainé bélamko nom sikkanpé émna mé:dupe.Silo mélo pori:o:la:sin tani:pé ballamang.Angu pési ko:ré ilasin bottala:do.Abuké luyirsdémsin tatkípé lagido.”Odo ajon bísin mé:yinsula porinamdém asin arabo rín-gela mé:nyin mé:josula asin ara:ngíbo  lé:sito.Édé longédokké bí porinam yummadémsin kanggo:tokumang.Arík ésíngém asin tolíksula gerbomkang.Atai bí aipé abe: ni:tomémsin mo:ji:dagai.Bík asin mé:dír appídém ni:tom bari:pé mosar sudungai.Bí ngoluk do:ludok aipé arik ésing mojoné sí:sané níjír yamekosin.

Dítagé gítíkang.Longékolo ajon bísinn yame: mekang. Sí:sang asiné, sí:buk asiné ginmurkísapé yabgongkang.Érangésin ékum lo yaméngko kamamílo okumé kangírmang émna lukang.Arik ésingémsin ka:si mosinéko lagikang.Émpila ataibí turjon ajonko magapsula okum bombosukang.Mo:píso tani: takamé kapé kísa okumbonna doduji, déképé bínyi:sin okum bomna turbosula dung.

Gíné 2013,25 Me: po:lodok  yummé ayirkolo ngok mobile do pu:nko béngkang.So:sala tatnamé atai émnam adutko tatto.Hello atai,ngosin goktatsuto.Nok omédé class-XII dém pas:to.Gompirdém taddannai,Ngok asinso  ngonyik amé:dok do:yidém mé:beksutoku.Asin aipé mé:pokang.Atai ké mé:ngkí ara:bok  gubbomsunam alumna du:né mé:ngkídé sillong mo:píso dé:lenkangku.Atai bí lukang-“Atai,ngolu su amo:ng asi kakumala matauri tayé:somin dun,omésim kapé poraiyakun!Supak pa:jlíkto poraima:pésin ilatomang,poraipésin alakso murkongé kamang.

Pu:mi asi pu:sa:la angu gí:tu lo:pé attar ko:líkdung. Photo: Royal Pegu

Atai kapé iyyan?Odo atai ké asin démyang ngok asinsé  asé:ng kasin mé:dírka:sin.Ataiké mé:ngkídém omé bí gerbitungku.Édémyang bottané mé:poko okolok pa:yen?Ngo odo luto-“ atai no mé:pé lagimang.Nok mé:ngkí ara:dok yekla ménam asin agomdém dong amo:so omébí léngkanbitungku.Édémyang mé:poko íngkolok pa:yen? Ngo admission dopé murkong bipé.No ainé kolej:ko magapto.Nokké porilí:dém omémé aipé porimotoka.”Ngo admission légapé murkong bilíktoku.Atai mé ngo íngkokosin kadumsulamangai.Sillong ka:dum suma:mílo édílo kadumsuye?Ataiké mé:ngkídé a:pí ara:lokké sillong mo:ro:ng ka:to.

                  *****************************